Paprikás stangli

 
Az etyeki kirándulás után, 20-án Shyékhoz voltunk hivatalosak. Kenyérsütésre.
Készültünk az eseményre: egy bő kilónyi házi parenyicával, kétféle fasírttal, egy kisebb adag paprikás stanglival és a currys kenyértésztából készített korongokkal. Ez utóbbiakat már Shyéknál sütöttem. A paprikás stanglinak akkora sikere lett a Nőknél, hogy másnap is készült belőle egy adag.
 
 
A sütögetés egyébként remekül sikerült. A szokásos nyitott házas megoldással, este nyolcig szállingóztak az emberek. Mindenki más és más finomságot tett le az asztalra, majd jóízűen belakmározott az éppen aktuálisan elérhető ételekből. Volt még olivás kenyér, meg a jól bevárt mazsolás, rozmaringos kenyér, Imola padlizsánkréme, Kriszta vajkréme, az én fasírtjaim mellett a közösen alkotott májkrém volt a kenyerekhez. 
 
Paprikás stangli
 
45 dkg rétesliszt
 
1 fakanálnyi vaj
 
1 nagy fej vöröshagyma
 
2 kk só
 
3 kk pirospaprika
 
2,5 dl langyos víz
 
2 kk kömény
 
2 dkg friss élesztő
 
A hagymát apróra kockázom és a vajon megdinsztelem.  A lisztet és a többi alapanyagot a kenyérsütő üstjébe teszem, majd a már kihűlt vajas hagymát és hagyom, hogy az egészet alaposan megdagassza és kelessze a masina. 
A kész tésztát vékonyra nyújtom, hosszú téglalapokat vágok belőle és kicsit nyújtva megsodrom. Így jó duci kifliket kapok. Ezeket sütőpapíros tepsire fektetem. Miután megkelt, vízzel megkenem, Maldon sóval megszórom és 190 fokon szép színesre sütöm.
 
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Etyek

Még egy kicsit Etyekről. Furcsa egy hely. Szinte itt van a sarkon s mégis tökéletesen vidék. Nagyon szerethető környezetben, sok felfedezésre váró dolog. A három nap alatt voltunk bort kóstolni, megnéztük a romjaiban is mesés alcsúti arborétumot, kipróbáltuk a Rókusfalvy fogadó konyháját, ettünk kemencében sült pizzát, és megnéztük Zsámbékon a romtemplomot. 

Közben macskákkal barátkozunk, babakutyákat hentergettünk a fűben, fecskefiókát lestünk, szilvát szedtünk, csillagokat néztünk.

Házigazdánk Zsuzsa nagy türelemmel viseltetett a lányok iránt, finom borokkal és sajttal kényeztetett miket, sőt még a kecskesajtkészítést is megmutatta. Készített nekünk remek, házi mozzarellával borított pizzát és nagyon finom almás pitét.

Akinek kedve támadt Etyekre látogatni, annak ajánlom a szeptember végi Kezes-lábas fesztivált, ahol Zsuzsa is ott lesz, a Magyar kútnál.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Cozu a neten

Cozumel barátném újabb bölcs posztot adott közre a Velvet oldalain.

Az már csak plusz öröm a dologban, hogy az én receptjeim között is talált egészségesnek ítélhető példányokat. 

Cikk ITT.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Hernyák birtok, Etyek

Nyárzáró pihenés címen, egy héttel az ohoda előtt kicsit elvonultunk Etyekre. Háziasszonyunk, Zsuzsa csodás parenyicáival hívta fel magára a figyelmet, még nyár elején. A Rosinanteban tartott Zöldutas találkozón botlottunk bele az aprócska, kiflire emlékeztető füstölt sajtokba. Azonnali szerelem lett. A sajtokat kínáló hölgyről hamar kiderült, hogy vendégházat üzemeltet Etyeken, ahol a sajtok is készülnek. Rögvest megbeszéltük, hogy augusztusban leugrunk egy kicsit. Pihenni, sajtot készíteni, borozni.

A három napos mininyaralásunk tökéletesre sikeredett. A tornácos parasztház vendégházában lepakolva felfedeztük a kertet, a ház kutyáit és a két fekete babakutyát. Játszótereztünk, ettünk, olvastunk, pihentünk, majd este elsétáltunk Etyek határába, a kilátóhoz. Itt várt minket Hernyák Tamás, a Hernyák Birtok ifjú borásza.

A lányok esetében voltak aggályaim, hogy mennyire fogják bírni a borkóstolást, de az érkeztünkkor kíváncsian előbucskázó kölyökmacskák jelenléte biztosította az egész estét nyugodt kóstolgatást. 

Megnéztük a birtok egy részét, majd a pincében is jártunk. A lányoknak nagyon tetszett a sok fahordó és a látványosan poros palackok rendezett sora.

Már lent a pincében is kóstoltunk. Zöld veltelinit, két féle sauvignon blanc-t. A konyhába érve folytattuk a sort egy pinot noirral, majd zárásként kóstoltunk egy két évvel ezelőtt készült egyedi háziasítást is. A pinot noir és sauvignon blanc keresztezéséből készített borhoz valami csodálatos passzolt a birtok melletti lankák levenduláit használó kézműves csokoládé, amit S. Nemzetes Krisztina készített a birtok számára. Minden kóstolt bor jólesően szerethető volt, de ez az utolsó volt számomra a legfinomabb. 

A borokhoz a konyhaművészet felé kacsintgató Tamás készített nagyon finom, ötletes tapasokat és a hölgyeknek néhány hatalmas szendvicset.

A birtok felé elterülő teraszról néztük a csillagos estét, ittuk a borokat, beszélgettünk Tamással és hallgattuk a boldogan sikongató Nőket, akik vagy a macskákkal játszottak, vagy Bijou-val a hét hónapos francia bulldoggal.

Tíz körül lassacskán nekilendültünk, bizonytalan léptekkel haladtunk a teljes sötétségben, a hihetetlen hangerővel ciripelő tücskök között.

Nagyon kellemes esténk volt. Ismétlés következik.

A Hernyák család borai megtalálhatóak az Olympia étterem borlapján. De érdemes leugrani Etyekre, hogy ott, egy borvacsora keretében a büszke gazdák mutassák be saját, minőségi boraikat.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS