Paprikás stangli
Még egy kicsit Etyekről. Furcsa egy hely. Szinte itt van a sarkon s mégis tökéletesen vidék. Nagyon szerethető környezetben, sok felfedezésre váró dolog. A három nap alatt voltunk bort kóstolni, megnéztük a romjaiban is mesés alcsúti arborétumot, kipróbáltuk a Rókusfalvy fogadó konyháját, ettünk kemencében sült pizzát, és megnéztük Zsámbékon a romtemplomot.
Közben macskákkal barátkozunk, babakutyákat hentergettünk a fűben, fecskefiókát lestünk, szilvát szedtünk, csillagokat néztünk.
Házigazdánk Zsuzsa nagy türelemmel viseltetett a lányok iránt, finom borokkal és sajttal kényeztetett miket, sőt még a kecskesajtkészítést is megmutatta. Készített nekünk remek, házi mozzarellával borított pizzát és nagyon finom almás pitét.
Akinek kedve támadt Etyekre látogatni, annak ajánlom a szeptember végi Kezes-lábas fesztivált, ahol Zsuzsa is ott lesz, a Magyar kútnál.
Cozumel barátném újabb bölcs posztot adott közre a Velvet oldalain.
Az már csak plusz öröm a dologban, hogy az én receptjeim között is talált egészségesnek ítélhető példányokat.
Cikk ITT.
Nyárzáró pihenés címen, egy héttel az ohoda előtt kicsit elvonultunk Etyekre. Háziasszonyunk, Zsuzsa csodás parenyicáival hívta fel magára a figyelmet, még nyár elején. A Rosinanteban tartott Zöldutas találkozón botlottunk bele az aprócska, kiflire emlékeztető füstölt sajtokba. Azonnali szerelem lett. A sajtokat kínáló hölgyről hamar kiderült, hogy vendégházat üzemeltet Etyeken, ahol a sajtok is készülnek. Rögvest megbeszéltük, hogy augusztusban leugrunk egy kicsit. Pihenni, sajtot készíteni, borozni.
A három napos mininyaralásunk tökéletesre sikeredett. A tornácos parasztház vendégházában lepakolva felfedeztük a kertet, a ház kutyáit és a két fekete babakutyát. Játszótereztünk, ettünk, olvastunk, pihentünk, majd este elsétáltunk Etyek határába, a kilátóhoz. Itt várt minket Hernyák Tamás, a Hernyák Birtok ifjú borásza.
A lányok esetében voltak aggályaim, hogy mennyire fogják bírni a borkóstolást, de az érkeztünkkor kíváncsian előbucskázó kölyökmacskák jelenléte biztosította az egész estét nyugodt kóstolgatást.
Megnéztük a birtok egy részét, majd a pincében is jártunk. A lányoknak nagyon tetszett a sok fahordó és a látványosan poros palackok rendezett sora.
Már lent a pincében is kóstoltunk. Zöld veltelinit, két féle sauvignon blanc-t. A konyhába érve folytattuk a sort egy pinot noirral, majd zárásként kóstoltunk egy két évvel ezelőtt készült egyedi háziasítást is. A pinot noir és sauvignon blanc keresztezéséből készített borhoz valami csodálatos passzolt a birtok melletti lankák levenduláit használó kézműves csokoládé, amit S. Nemzetes Krisztina készített a birtok számára. Minden kóstolt bor jólesően szerethető volt, de ez az utolsó volt számomra a legfinomabb.
A borokhoz a konyhaművészet felé kacsintgató Tamás készített nagyon finom, ötletes tapasokat és a hölgyeknek néhány hatalmas szendvicset.
A birtok felé elterülő teraszról néztük a csillagos estét, ittuk a borokat, beszélgettünk Tamással és hallgattuk a boldogan sikongató Nőket, akik vagy a macskákkal játszottak, vagy Bijou-val a hét hónapos francia bulldoggal.
Tíz körül lassacskán nekilendültünk, bizonytalan léptekkel haladtunk a teljes sötétségben, a hihetetlen hangerővel ciripelő tücskök között.
Nagyon kellemes esténk volt. Ismétlés következik.
A Hernyák család borai megtalálhatóak az Olympia étterem borlapján. De érdemes leugrani Etyekre, hogy ott, egy borvacsora keretében a büszke gazdák mutassák be saját, minőségi boraikat.