Almás crumble
A napokban kisebb kutatást végeztem az almás sütemények terén. Mivel a Nők ohodai léte a hétközbeni főzéseket némileg feleslegessé tette, így a délutáni, esti étkezések hangsúlyozásával, extra finomságok készítésével próbálom kiélni magam.
Tegnap, az ohodából jövet a Nőkkel szert tettünk egy másfél kilónyi idaredre, amiből egész egszerűen muszáj volt valamit sütnöm. Nagyot nem szerettem volna, csak valami, kicsiny, egyszemélyes, tenyérbe simuló, melengető édességet. Így született a szufflétálas crumble.
Mivel a napokban megint a pismányi pék felé kanyarodtunk, így a Nők boldogan falták vacsorának a überklasszik téliszalámis, vajas zsemlét, majd zárásként eléjük toltam az aranyszín morzsa alatt búvó karamelles, párolt almát.
Nem tiltakoztak.
Almás crumble
3 nagy idared alma
8 kk cukor
4 kk fahéj
1 citrom héja
7 dkg vaj
8 dkg finomliszt
Az almát meghámozom, kioperálom a magházát, majd kockacukor méretű darabkákra metélem. A darabokat a négy pici szufflétálban elosztom. Megszórom cukorral, fahéjjal és ráreszelem a citromhéjat.
A lisztet elmorzsolom a vajjal, hozzáadok egy pici sót. De elbír még egy pici cukrot is a tészta, illetve egy kevés vízzel nagyobb rögökhöz juthatunk.
Ezt a morzsát rászórom az almahalmaimra, majd a 180 fokra előmelegített sütőbe óvatoskodom a tálkákat és várom, hogy mikor barnulnak meg a morzsák.
Épp ehetőre hűlten fogyasztandó.








