MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A scone átütő sikere után újfent valami lekvárral ehető süteményt készítettem. A pirított dióval gazdagított tészta is osztatlan sikert aratott a Nőknél.

A korábbiakban mindig mosolyogva olvasgattam Oliver vagy Harris szakácskönyvében, hogy használjunk jó minőségű, nem viaszolt citromot.

A piaci kínálatot elnézve, ezzel mindig voltak bajaim. Honnan tudjam? Ki tudja honna n jött, min szállították, hol és mivel kezelték azokat a citromokat, amik szép formás halmokban hevertek egy-egy árusnál.

Azt már rég megtanultam, hogy az árus a nagybaniig tudja visszakövetni (ha egyáltalán tudja), hogy honnan származik az az áru, amivel kereskedik.

De azt kell, hogy mondjam, a nagyoknak igazuk van. A süteményhez a dél-olasz citromaim közül áldoztam fel egyet. Van különbség. Nem is kicsi.

Diós linzer

20 dkg finomliszt

8 dkg rétesliszt

20 dkg vaj

csipet fahéj

csipet só

1 citrom héja

10 dkg porcukor

12 dkg dió

A diót egy száraz serpenyőben megpirítom, majd egy fém szűrőben lepergetem a héját, ezután megdarálom. Egy tálba összeöntöm a liszteket, a cukrot, a citromom illatos héját, sót, fahéjat, majd jön bele a dió. Végezetül az egészet összemorzsolom a vajjal, majd tésztává gyúrom. Fóliába teszem, hűtőbe pakolom egy órára.

Tipp: Mindig hideg vajjal dolgozzunk és ha lehet a kezünk is legyen minél hidegebb (nekem gyárilag az), ugyanis az a jó, ha a vaj a lehető legkevésbé olvad meg a morzsa készítése közben. Épp ezért tanácsos nagyon finom mozdulatokkal, az ujjvégekkel morzsává pörgetni a vajat és a lisztet. Biztos, hogy jó lesz az omlós tésztánk, ha a kész morzsából egy maroknyit a tenyerünkbe véve összenyomjuk és utána a tészta egyben marad. Az omlós tésztával hadilábon állóknak javaslom, hogy a receptekben megadott vizet ugyanannyi tejföllel helyettesítsék, ugyanis a tejföltől hihetetlenül rugalmas, jól kezelhető lesz a tészta.

175 fokra előmelegítem a sütőt, majd finoman lisztezett deszkán kinyújtom, virágocskás szúróformával kiszúrom. Sütőpapíros tepsire pakolom és negyed óra alatt megsütöm.

Időnként elkap a baguette utáni vágy. Ilyenkor vagy bolti verziót szerzek vagy nekiállok és néhány várakozással töltött óra után már a meleg, jó hangon roppanó kenyeremet ehetem.

De mit is tudunk a baguette-ről azon kívül, hogy hosszú és francia?

Gasztrokultúrtörténet a Mindmegettén.

Mákos baguette

5 dkg darált mák

15 dkg rétesliszt

30 dkg finomliszt

1 bő ek olivaolaj

csipet só

csipet cukor

3 dl meleg víz

1,5 dkg friss élesztő

Az alábbiakat a kenyérsütőgépbe zúdítom, hagyom, hogy elvégezze helyettem a piszkos munkát. Amikor kész a tészta, lisztes deszkára borítom és két, méretes kenyérré sodrom-csavarom. 200 fokra előmelegített sütőbe tolom és halványbarnára sütöm. (kb. 45 perc)

Langyosan, vajjal a legeslegfinomabb.

Holnap már bölcsebb leszek. A Krisztusi kor mindent vivő bizonyossága fog megszállni, egyszerre csak éretten és kevésbé gyermetegen fogom szemlélni a világot. Vagy nem. Mindenesetre a holnap az én napom. Nincsenek nagy terveim, fogom a Nőket, jó esetben a férjemet is megnyerem az ügynek és csapunk egy görbe napot.

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, én szeretem a születésnapomat. Gyerekkoromban a létező legfontosabb dátum volt az évben, messze túlnőve a karácsonyon, s a mai napig gyengéd szálak fűznek május negyedik napjához. Lehet, hogy önimádat, de fontos számomra a saját születésnapom. Nem vagyok pszichológus, de azt gondolom az egészséges autoritás része ez az önfeledt örülni tudás a saját létezésünk kapcsán.

Idén is megünnepeltem önmagam. Először is szabad kezet adtam magamnak néhány klassz póló erejéig, aztán hétvégén anyával kiegészülve családilag Szentendrén ünnepeltünk, holnap meg a nap maga lesz az ünnep.

A mai – már kissé emelkedett – hangulatomban meg egy desszertet készítettem magunknak. Egy igazi angol ínyencséget.

Scone, avagy mit kínáljunk az ötórai teához

20 dkg finomliszt

6 dkg rétesliszt

5 dkg porcukor

2 tk sütőpor

7,5 dkg vaj

1,2 dl tejszín

1/2 vanília kikapart belseje

1 tojás

1 csipet só

A liszteket összekeverem a sütőporral és a porcukorral, a vaníliaszemcsékkel, sózom, majd elmorzsolom a vajjal. A morzsához hozzáadom az elhabart tojást és a tejszínt, majd a lágy tésztát összedolgozom. Lisztes deszkára borítom, finoman másfél ujjnyira nyújtom, majd közepes pogácsaszaggatóval kiszaggatom.

190 fokra előmelegített sütőben 17-18 perc alatt készre sütöm. Rácson hűtöm, majd tejszínhabbal és valamilyen fanyarabb piros lekvárral kínálom.

P.s: A tejszínnek nem használt, hogy felverés közben csöngetett a postás, akit utána a lépcsőházban kellett kergetnem, hogy el ne tűnjön a csomagjainkkal.

A szombati ebédünk az Erm’sben:

Vannak napok, amikor az ember csak dél körül eszmél rá, hogy enni kéne. Ilyen napokon szedem elő a wokot. A múlt héten a sarki kispiszkosTesco-ban leárazva figyeltek a mélyhűtőben a wokzöldségek, én meg a mélyhűtőm 17 literének legalább a felét feláldozva bespejzoltam.

Annak idején, amikor még a Nők nem voltak sehol nagyon gyakran készítettem wokos ételeket. Tökéletes vacsora volt. Egészséges, laktató és nem utolsó szempontként igen gyors.

A napokban fel is használtam a frissen betárazott zöldségekből egy zacskóval és egy 30 dkgnyi hátszínnel összeeresztve múltidéző, remek ebédet készítettem.

Hátszín wokban, zöldségekkel

30 dkg hátszín

50 dkg előre bekevert wokzöldség

3-4 ek szójaszósz

2 ek napraforgó olaj

2 tk currypor

A húst lehelet vékony szeletekre vágom. A wokot felmelegítem, majd olajat öntök bele. Ebbe jöhet a hús, amit nagyjából egy perc alatt kifehérítek. Ezután hozzáadom a fagyott zöldségeket, amik a leolvadó jégnek köszönhetően könnyedén meg is párolódnak a wokban néhány perc alatt. Eközben jöhet hozzá a szójaszósz és a curry. Végezetül alaposan elkeverem és rizzsel tálalom.