Enyhén csípős csirkeszárnyak
Ha egy üzlet beindul….
Igazi impulzusfőzés volt ez. Napokkal korábban a GF-ben megláttam és tudtam, hogy el vagyok veszve. Nekem ilyet vagy valami egészen hasonlót kell készítenem napokon belül. Már szombaton megkíséreltem beszerezni az alapanyagokat, de végül csak hétfő este sikeredett. így aztán kedden már semmi sem állhatta utamat.
Enyhén csípős csirkeszárnyak, kék sajtos mártóval és sok-sok sörretekkel
1 kg csirkeszárny
10 dkg kék sajt
2 dl tejföl
só
1 kk pirospaprika
2 ek tabasco
2 kaliforniai paprika
1 nagy sörretek
2 gerezd fokhagyma
A szárnyak végét levágom. Egy serpenyőben 2 ujjnyi olajat melegítek. Amíg ez hevül, addig a szárnyakat sóval bedörzsölöm, majd liszttel alaposan meghintem és megpróbálom a bőrre rádolgozni.
Az olajba tabasco-t csepegtetek, majd mikor már kellően meleg, akkor jöhetnek a szárnyak. Közepes lángon sütöm őket.
Amíg sülnek, addig összetöröm a sajtot, elkeverem a tejföllel és a szétnyomott fokhagymával, hozzáadom a pirospaprikát és megpróbálom nem előre megenni az egészet néhány kaliforniai paprikagerezd kíséretében.
A szárnyakat papírszalvétára szedem.
Metélek egy nagyobb adag retek- és paprikapálcikát, a mártót (by Anna) egy gusztább tálba az asztalra helyezem és elmagyarázom Zsófinak, hogy bizony a csirkeszárny egy kézzel ehető dolog és nem, nem fogja lenyelni véletlenül a csontokat.
Annánál visszatapsolt menü lett, Zsófi még nem érett meg ennek a barbár rítusnak a megértésére.








P.s: azóta próbálkoztam az Arribában a fánkszerűségükkel, hátha, de ez inkább valami csörögeféle, viszont annyi cukrot tesznek rá, amennyi egy komplett tortába is sok. 

