MIRELLE Atelier

Nagyon szeretem a rizst. Ha választanom kéne a köretek közül, biztosan erre esne a választásom. Egyszerűen élvezem az ízét. Ugyanis egy jó jázmin rizsnek a csodás illata mellett remek íze is van. Meg aztán ott van a fél vöröshagymával összefőtt rizs  (a hagymáéról nem is beszélve) és emelje fel az a kezét, aki gyerekkorában nem tudta magát degeszre enni rizibiziből.

A rizs remek étel, egészséges, nem túl drága, tökéletes alapanyag vagy főszereplő.

Receptek és egy kis elmélet a Mindmegettén.

Amikor az ember ujjai lefagytak, a lábai elgémberedtek és az egész napos csavargástól, hegyen-völgyön való kirándulgatástól igencsak kimerült, akkor az első útjába eső zakopanei kocsmában vagy forralt bort vagy céklalevest iszik, hogy a vére felforrósodjék.

A hideg, a nosztalgia és egy kilónyi cékla eredményeként tegnap alkimistát játszva a saját konyhámban is előállítottam a vérpiros, fűszeres céklalevest.

Barszcz czerwony

1 kg cékla

2 l alaplé

3 közepes sárgarépa

1/4 nagy zeller

1 kk majoranna

1 babérlevél

4 szegfűbors

2 kk sherryecet

2 gerezd fokhagyma

Az alaplevet felmelegítem, beledobom a felkockázott répát, zellert, majd utánaeresztem a szegfűborsot, a fokhagymákat és a babérlevelet. Amíg fő, addig gumikesztyűt húzok, megpucolom a céklákat, felkockázom őket és szintén a leveshez adom. Amikor megfő, akkor sózom, borsozom, majorannával gazdagítom, majd ecettel savanyítom.

Pogácsával vagy csirkemájas rántott palacsintával tálalom.

Mármint mozis. Az a háromnegyedig megnézett film a végétől eltekintve rendelkezett egy-két pozitívummal. Például tele volt gyönyörű ételekkel és étkezéssel kapcsolatos jelenetekkel. Ilyen volt, mikor a főszereplőnő az építészének egy gyors vacsorával kedveskedik. Egy tisztes adag croque monsieur-vel.

Amikor 8 éve birtokba vettük a közös otthonunkat, a konyhai eszközeink még nem voltak bekötve, így néhány hétig az agglegénylakásból átmentett kontakt grillként, goffrisütőként és melegszendvicsgyártóként is üzemelő masinával készítettünk szinte mindent. Aztán lett villany a sütőben, meg a kerámialap is ontotta már a melegét ,és a melegszendvics-készítő masina félistenből visszaminősült sokadrangú konyhai géppé. Néha-néha előszedtük, majd úgy két éve először a Nőknek is készítettünk melegszendvicset. Rémesen utálták. Beleharaptak a szélibe, nézték, majd kikeresték belőle a húst és itt volt vége.

Aztán a múltkorában a férjem – nosztalgiától hajtva – előszedte a masinát, a Nők meg körözni kezdtek a jó illatokat árasztó masina környékén. A végén annyira megjött az étvágyuk, hogy fejenként két komplett szendvicset toltak be vacsora gyanánt. Mi meg csak néztünk.

Azóta jobb, ha nem kérdezzük, hogy mit szeretnének vacsorára, mert akkor menthetetlenül melegszendvics a menü.

A film adta az ötletet, hogy a melegszendvicsre kattant lányaimmal próbáljam meg megkóstoltatni a ropogós urat. Bejött.

Croque monsieur

8 szelet kenyér

1 tojás sárgája

8 szelet sonka

8 dkg vaj

2 ek finomliszt

1-1,5 dl tej

szerecsendió

feketebors

1 kk dijoni mustár

Gruyere sajt (vagy ami épp van a hűtőben)

A sütőt grillfunkcióra kapcsolom. Négy kenyeret belefektetek a gáztepsibe, sonkát teszek rá. A vajat megolvasztom, hozzáadom a lisztet, kicsit hagyom, majd habverőre kapok és kikeverem a tejjel. Ezután fűszerezem, elkeverem benne a tojássárgáját és a mustárt, kicsit hagyom még sűrűsödni.

A mártásból 1-1 evőkanálnyit ráhalmozok a sonkára, erre némi sajt – jelen esetben parenyica – jön, befedem egy másik szelet kenyérrel, erre megint mártást kerítek, végezetül sajtot. Ezután bepakolom az egészet a sütőbe és addig sütöm, amíg nem színesedik.

Új szelek fújnak mifelénk. Ezek az öt évüket betöltött Nők tudtára ébredtek annak, hogy imádnak enni. Eddig se volt rájuk panasz, ettek mindent, de most újabban már rendelnek is.

Persze azért nem hagyom, hogy ők határozzák meg a heti menüt, de több-kevesebb sóhaj és bájos nyaggatás után hagyom magam meggyőzni, és boldog félmosollyal készítem a kefires lángos meg a muffint.

Ma – lévén, hogy Anna végigfulladta az éjszakát – a hölgyek itthon trafikálnak, játszanak és persze ebédelnek is. A hihetetlenül finom zöldbableves után, egy kis muffint sütök nekik, legyen meg az ő akartuk. 😉

Mocha muffin, avagy kávés-diós-csokoládés desszert

3 tojás

2,5 dl víz

16 dkg finomliszt

20 dkg rétesliszt

2 ek holland kakaópor

10 dkg dió

1 csomag sütőpor

10 dkg 70%-os étcsokoládé

1,2 dl feketekávé

1,8 dl olaj

20 dkg barnacukor

A liszthez hozzáadom a sütőport, a kakaóport, a szakácskésemmel durvára vágott diót és csokoládét, majd a cukrot. Ezt alaposan elkeverem, majd a vizesblokk következik. Jön a kávé, a víz, a tojás és az olaj. Ezekkel homogén tésztává keverem az egészet. Színes papirkapszlikkal megágyazok a muffin-sütőben, 190 fokra bekapcsolom a sütőt. A kapszlikat háromnegyedig megtöltöm a tésztával, majd a sütőbe tolom a tepsit, nagyjából 20 percre. Tűpróbával ellenőrzöm, majd a kiéhezett Nők elé vetem.

Kapszlifüggő, hogy hány darab lesz belőle. Nekem a közepes méretű papírokkal nagyjából 30 lett, igaz nem hagytam túlcsordulni őket.