Beignet fánk

A napokban a fánkokról olvasgattam, amikor szembe találtam magam a francia eredetű fánkkal, amit igazán az Újvilágba érkező francia telepesek és a kreol konyha tett híressé, olyannyira, hogy 1986 óta Louisiana állam hivatalos fánkja.

A beignet fánkot New Orleans-ban sűrűn porcukrozva, kávé mellé kínálják, mi azonban főleg baracklekvárral ettük.

Beignet

2 dl tej

30 dkg tejföl

2 dkg friss élesztő

8 g sütőpor

45 dkg finomliszt

5 dkg cukor

csipet só

A tejbe beleöntöm a cukort és belemorzsolom az élesztőt, majd meleg helyen hagyom felfutni. Amíg alakul az élesztő, addig kimérem a lisztet. Hozzáadom a sütőport, s a sót, majd hozzáöntöm az élesztős tejet és a tejfölt. Géppel alaposan átdolgozom, majd a kész tésztát tiszta konyharuhával lefedem és hagyom egy órát kelni.

A kész tészta lágyabb, mint a megszokott fánktészták, ezért alaposan lisztezett deszkára borítom a tésztát, a tetejét is kicsit belisztezem, majd óvatosan ujjnyira nyújtom. A tésztát négyzetekre vágom, s a felhevített, közepes lángnál kicsit nagyobb lángon lévő olajban kisütöm. Papírtörlős tányérra szedem, majd tálaláskor porcukorral alaposan megszórom.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Fánkok (szalagos fánk, csöröge fánk, túrófánk, ricotta fánk)

Vízkereszttel, azaz a mai nappal indul a fánkszezon. Idén is készülök néhány meglepetéssel és újféle fánkkal, de amíg ezek a blogra kerülnek, addig is összegyűjtöttem nektek a blog fánktermésének legjavát. Remélem hasznát látjátok.

Szalagos fánk

Kelt csöröge

Csöröge fánk

Túrófánk

Kapros túrófánk

Churros

Beignet

 

Loukoumades, a görög fánk

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Régi év, új év

Nagyon tartalmas évet zárunk. Megint.

A Nők iszonyatos tempóban nőnek, szinte napról napra győzik le a 168 centim nyújtotta csekély akadályt. S mivel nem csak a magasságuk ugrott meg, hanem komoly nyolc éves emberekről beszélünk, így a közös rajongásaink is egyre szaporodnak. Anna lelkesen nézi velem a sorozataim jelentős részét, Zsófival közösen készülünk egy-egy mozipremierre és már szinte bármiről komoly – Zsófi esetében vérre menő – vitákat, beszélgetéseket lehet velük folytatni, s az olvasmányaink között is megjelenhetett végre – többek között – Tolkien és Dahl is.

Az idei év gasztroszempontból is izgalmasra sikeredett. A 35 születésnapommal egy időben zajló Centrálban tartott fagylaltkóstoló az egész tavaszt bearanyozta. A felkészülés, a Korponai Péterrel való remek közös munka és a két napos babéraratással egybekötött baráti parti a Centrálban minden várakozásomat felülmúlta.

S aztán persze ott volt néhány feledhetetlen színházi produkció, a tökéletes Barcelona, a barátainkkal közös nyaralások, a lányokkal közösen átvészelt negyven fokos hőséggel tarkított nyár, majd jött az ősz és úgy lett karácsony, hogy észre se vettük.

Az évről összeállított kollázsomban már egy jövő évi projekt is elrejtésre került. Nagyon várom már, nagyon kíváncsi és izgatott vagyok, hogy jól sikerüljön. Remélem így lesz.

Amíg lehull a lepel, addig is szeretnék minden kedves barátomnak, ismerősömnek, olvasómnak, bloggertársamnak nagyon szép, kihívásokban és sikerekben gazdag boldog új évet kívánni.

Mirelle

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Parmezános ricottafánk

Jamie új, negyed órás ételeket ígérő könyvénél már a lapozgatáskor éreztem, hogy bizony itt tökéletesen tetten érhető a relativitás.

A bevásárlást, kipakolást, előkészítést cselesen semmibe vevő negyed órát azonban csak az ebéd eltüntetésekor sikerült prezentálunk, azon kívül csupa fél órával találtuk magunkat szembe. Ezt leszámítva a könyv jó, sok inspirációval, színekkel, ízekkel, harmóniákkal. A receptek ötletesek, s ha nem függesztjük a tekintetünket a rohanó időt jelző vekkeren, akkor kellemesen és tényleg viszonylag gyorsan elkészíthetőek.

Az első áldozatom egy könnyen elkészíthető ricottafánk volt. Az előkészítés tényleg tempós, de ha azt szeretnénk, hogy a szósz ne legyen nyers és a benne lévő ízek is kiteljesedjenek, valamint a fánkoknak is legyen idejük átsülni, akkor felejtsük el a negyed órás kényszert.

Parmezános ricottafánk, fokhagymás paradicsommártással

50 dkg ricotta

2 közepes tojás

7 dkg finomliszt

2 csipet só

2 csipetnyi őrölt szerecsendió

1 citrom héja

5 dkg reszelt parmezán

Szósz:

3 gerezd fokhagyma

5 dl paradicsompüré

frissen őrölt fekete bors

bazsalikom

A fokhagymát apróra vágom és egy bő evőkanálnyi olíva olajban megdinsztelem. Hozzáadom a paradicsompürét, finoman sózom, borsozom és kis lángon hagyom rotyogni. Tálalás előtt friss bazsalikomot adok hozzá.

Egy villával a ricottát a tojásokkal összekeverem, majd ráreszelem a citromot, hozzáadom a sót, szerecsendiót és végezetül a parmezánt és a lisztet. Alaposan átkeverem és hagyom néhány percet állni. Ujjnyi olajat öntök egy serpenyőben, majd két evőkanál segítségével gombócokat formálok a tésztából és közepesnél kicsit nagyobb lángon kisütöm. A kész fánkokat papírtörlőre szedem. Tálaláskor paradicsomszósszal alaposan meglocsolva kínálom.

 

 

Tags: , , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS