You are here: Home >Posts Tagged ‘lengyel

Obwarzanek

A krakkói „perec” igazi jelképévé vált a városnak, ami nem is csoda, hiszen 1275 óta kapható Krakkó főterén, és azóta eszi helyi lakos, turista és galamb egyaránt. A obwazaneket már idejekorán másolni kezdték, így a középkorban rendelet és városfal védte a valódi tésztát készítő pékeket, akik manapság is külön felhatalmazással készíthetik el a valódi, megismételhetetlen […]

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Krakkó, az örök kedvenc

Krakkóba mindig jó visszatérni. Először talán négy évesen jártam arra, szépiaszínű emlékeim között a főtér galambjai vannak, meg az, ahogy rohanok át a Wawel reneszánsz udvarán, mert anyának nem kell belépőt fizetnie, csupán egy mosolyt kér tőle a jegypénztáros, és ezt apámnak el kell újságolnom. A későbbi látogatásaim közül emblematikus, amikor a férjemet először vittem […]

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Grillsajt a tányéron

Bár úgy tűnik, hogy az utóbbi évek újdonságai közé tartozik a formatartó, grillezhető sajt, de én határozottan emlékszem, hogy már húsz éve is létezett ilyesmi, a goraloknál, fent a lengyel hegyekben. Az oscypek kiskorom óta a gyengém, a gyúrt hegyi sajt nekem egyet jelent a zakopanei léttel, azaz ahogy megérkezem, nekem muszáj venni 2-3 darab […]

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Varsó gasztroszemmel

Az egy hetes varsói tartózkodásomat kifejezetten a gasztronómia inspirálta, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének küldöttségével tanulmányozhattam a lengyel konyhát, pontosabban afféle fogadatlan Vergiliusként kalauzoltam végig a csapatot az általam imádott lengyel ízeken, miközben magam is rácsodálkoztam annak változatlan voltára. A lengyelek ugyanis nem engednek a hagyományaikból. Nálunk nem érezni azt, amit felénk, hogy az […]

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS