MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

A férjem általában nem veszi zokon, ha időnként mozis estét csapok a szomszédasszonyommal, vagy az ikresanyuka bagázzsal megyünk el enni. De ezt a most csütörtöki vacsorát némileg zokon vette. Ez van, Ötyén férfiaknak helye nincs, s egyébként is ki altatná a Nőket.

Láttam rajta, hogy fáj a lelke egy kis indiai után. Így szinte evidens volt, hogy a hétvégére beütemezek valami tisztességes curryt.

Igazat megvallva a szomszédasszony mélyhűtőjében lapuló közel 2 kilós "csirkém" már egy ideje elgondolkodtatott. Arról nem beszélve, hogy a karácsonyi menüből 1/2 liter kókusztej is megmaradt. Ezt a kettőt szerettem volna egybeolvasztani és úgy éreztem, hogy a mai, indiai hangulatú ebédbe egy kis maláj csirke azért még belefér.

Maláj kókuszos csirke

1 csirke

1/2 l kókusztej

2 vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

2 tk curry

1 tk római kömény

só

A csirkét a késekkel való hadakozást követően, ollóval felszelem. Az aprítóban miszlikbe szedett hagymákat és a kinyomott fokhagymagerezdeket egy nagy és mély serpenyőben olajon megdinsztelem. Hozzáadom a curryt és a rómaiköményt, kicsit átpirítom, majd felöntöm a kókusztejjel, sózom. Ebbe fektetem bele a csirke darabjait. Takarékra véve összefőzöm.

Gondoltam csinálok valami autentikusan indiait is, így készült:

Sárgaborsó curry

25 dkg sárgaborsó

1 nagy paradicsom

1 vöröshagyma

1 tk só

1 tk reszelt friss gyömbér

2 tk garam masala (curry)

A borsót előző este beáztatom. Másnap a borsót felteszem főni egy kevés sóval és garam masalaval. Egy másik edényben olajon megdinsztelem a felaprított hagymát, belereszelem a gyömbért és egy kicsit megpirítom. Hozzáadom a feldarabolt paradicsomot. A megfőtt borsóról leengedem a főzővizet és krumplinyomóval könnyedén pépessé teszem. Hozzáadom a paradicsomos, gyömbéres alaphoz és összerottyantom.

Köretnek pedig a mindannyiunk által kedvelt naan és némi sárfányos rízs került az asztalra.

Házi naan

50 dkg finomliszt

7g szárított élesztő

1 tk só

3-4 ek tejföl

nagyon kevés langyos víz

Az alapanyagokat összedolgozom, kicsit hagyom kelni, majd lapokat nyújtok belőle és forró, száraz serpenyőben megsütöm.

Valami oknál fogva, egy számomra fontos közösség tagjai szeretnek konyhaügyben hozzám fordulni. Aztán persze vagy tudok segíteni, vagy nem. Ha meg kapásból nem megy, akkor túrom a netet, a könyveimet, telefonon nyúzom anyát és a végén megpróbálok válasszal szolgálni.

Így történt ma is.

Babapiskóta (Catnek)

Az alapreceptet Nemisbékától vettem, sőt mondhatni tökéletesen átvettem a receptúrát, csak a kivitelezésen egyszerűsítettem.

12 dkg porcukor

4 tojás

9 dkg rétesliszt

csipet só

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját kikeverem habosra a cukorral és hozzáadom a lisztet. A fehérjét felverem egy csipet sóval, majd óvatosan, hogy a hab nagyon meg ne törjön, összekeverem a lisztes eleggyel.

160 fokra (légkeverés) előmelegítem a sütőt, majd egy sütőpapíros tepsire kanállal rászaggatom a tésztát. 20-25 percig sütöm. Mikor már szép világosbarna, kiszedem. Vigyázat, csalóka a dolog, mert kicsit puha még melegen, de túlsütni nem szabad.

Ősszel, az ehetetlenségig majonézezett padlizsánkrém kapcsán már meséltem, hogy közel 20-25, ikrekkel rendelkező anyuka havi perioditással összeröffen.

Akkortájt épp úgy nézett ki, hogy hosszú évekre törzshellyé válik a Roxane…de ezt az ominózus este után elbukták. Mi meg helyszín nélkül maradtunk. Kisérletező kedvünkben átruccantunk a Dionysosba. Megkóstoltuk a görög konyha remekit és ráeszméltünk, hogy törzshelyvadászat helyett, inkább gourmet-esteket szervezünk és megkóstoljuk a Világból, amit lehet.

Tegnap este Indiában jártunk.

A Csengery utcai Maharaja étteremben.

Maga az étterem jó helyen van. A pakolás ekkora társaság esetében már kissé nehézkes, de azt hiszem ezt is mindenki profin megoldotta. A szuterénben helyet foglaló étterem kicsi, közepesen barátságos. Valahogy a Bécsi úti kirendeltségükben jobban érezni az atmoszférát, arról nem is beszélve, hogy az elsődjeként e helyt üzemelt mediterrán étterem hangulatfokozó kellékei (kékrajzos spanyol csempe a padlón, Senorita felirat a WC-n) bennem folytonos ambivalens érzéseket keltettek.

Továbbá zavart az a rugalmatlanság, amivel nem voltak képesek a kedvünkre összeforgatni az asztalokat, hogy a vacsora záróakkordjaként még magunknak kellett néhány mobiltelefon segítségével kikalkulálni, hogy kire mennyi esik a közös számlából. Az utolsó és egyben legnagyobb tőrdöfést azonban a 11 órás zárás jelentette. Csúnyán ki lettünk vágva. Megint egy olyan vendéglátóhely, amely nem épít a vendég visszacsalogatására.

Egyébként a személyzet nagyon figyelmes, majdnem gyors és cseppet szószátyár volt, de alapvetően pozitív benyomást keltett.

Mivel a társaság nagy része még nem evett indiait, így olyan menüt találtunk ki, amiben 4 féle ételt lehet kipróbálni. Nagyon jó döntésnek bizonyult és a társaság is díjazta ezt a kóstolgatós megoldást.

Főételnek

• Chicken Tikka (fűszeres joghurtban marinált csirkemell darabok, nyárson sütve)
• Curry Masala Beef (punjabi hagymás curryszószban pácolt marhahús)
• Korma Lamb (bárány kókuszos curryszószban)
• Curry-s csirke (a ház ajánlata volt, így számomra a neve feledésbe merült)

került az asztalra.

• Naan (élesztős lepény tandoorban sütve)
• Chapati (kelesztetlen lepény tandoorban sütve)
• Pulao rizs

volt a köret.

A trakta után, desszertre már kevesen vágytak, de így is kipróbáltunk belőlük néhányat, igaz az indiai konyha nem túl gazdag desszertválasztékkal dicskedhet.

Kulfi és Gulab Jamun

A kulfi egyfajta fagylalt. Tojás nélkül, tejből főzött, kukoricaliszttel sűrített fagylalt. Kedvelt ízei a mangó és a pisztácia. A Gulab Jamun meg rózsavízzel ízesített cukorszirupba áztatott sült tésztagolyó, közepén mandulaszívvel.

Innivaló gyanánt néhány bátor anya kipróbálta a mango lassit, ami egy Punjabból származó joghurtos hűsítő. Ízesítik mangóval, eperrel, citrommal, de van, hogy fűszert kevernek bele (pl. köményt) vagy csak simán megsózzák.

Egyszóval a társaság és az étel olyan jó volt, hogy az összbenyomásom az estéről majdnem tökéletes…

Azért legközelebb máshova megyünk.

Mert ez nem hagymás kenyér.

Csak nem bírtam ellenállni a hagymák kínálta csendéletnek.

És akkor mi készült a sütőmben?

Fűszeres kukoricás kenyér

22 dkg kukoricaliszt

48 dkg finomliszt

2 dkg cukor

2 ek olivaolaj

2 ek petrezselyem

1/2 tk kakukkfű

5 g szárított élesztő

4 dl meleg víz

1 1/2 tk só

Az alapanyagokat beleméricskéltem a kenyérsütő üstjébe. Amikor megkelt a tésztám, 200 fokra állítom a sütőt és egy nagy jénait kibélelek sütőpapírral, beleeresztem a kenyeremet és vizes késsel gondosan bevagdosom.

Mikor már kezd barnulni, kiügyeskedem a jénaiból és csak úgy a la nature visszateszem a rácsra. Kongósra sütöm. (A kenyér akkor van "készen", mikor a fenekét ütögetve kellemes, kongó hangot hallat.)