Mostanában valahogy mindig van itthon medvehagyma. Amíg tart a szezon, bőszen veszem a piacon és főzöm, sütöm. A lányokat persze nem hozza tűzbe, bár mindkettő nagy piacjáró, de főleg azért, mert olyan cserfesek, hogy mindig kiénekelnek valamit az árusokból. Hol egy kis uborkát, hol retket, 1-2 szem diót…kinek mi akad a pultján.
Ilyenkor Anna viszi a prímet. Bemutatkozik, majd maga mellé citálja a kissé félszeg Zsófit, az ő kilétét is ismerteti a nagyérdeművel, s ha olyan napja van: még engem is bemutat, oda se nézve, egy laza csuklómozdulat kíséretében. "És ott a mamám."
A kofák persze olvadnak, amitől a Nők vérszemet kapnak, Zsófinak sürgős énekelhetnékje támad (számos saját szerzeménye van, ezeket változatlan formában képes napjában százszor is előadni, ha úgy érzi, értő fülekre talált).
Így aztán a kezdeti, gyorsankifutunkapiacra valahogy mindig ebédidőig elhúzódik. Én bóklászom, a Nők közönségre és potyára vadásznak, miközben Anna az összes gyümölcsöt, zöldséget megsimogatná, Zsófi viszont már az otthoni csokikról álmodik…
A félnapos piacozásunk eredménye – többek között – egy újabb csokornyi medvehagyma.
Medvehagymás tönkölyös kenyér
7 g száraz élesztő
1 tk cukor
2 tk só
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
40 dkg finomliszt
30 levélnyi medvehagyma
3 dl meleg víz
1 ek sikér
Az alapanyagokat beleöntöttem a kenyérsütőbe és rábíztam a dagasztást/kelesztést. Mikor már összeállt a tészta, beleeresztettem a vágatlan medvehagyma leveleket.
A megkelt tésztámat beleborítottam egy sütőpapíros jénaiba, majd betoltam az erőst 230 fokos sütőbe. Mikor már épp kezdett színt kapni a teteje, gyors mozdulatokkal a sütő aljára csúsztattam egy vízzel félig töltött fém tepsit. Addig sütöttem, amíg szép színe nem lett és a jénaiból kiszedve a feneke már jóízűen kongott.
