A tudós Nők



Amikor kiderült, hogy lesznek a Nők, a
kezdeti félelmek után, a következő nagy problémánk az volt,
hogy hogyan fogjuk elhitetni velük, hogy az iskola jó (mindketten
kellően renitensen és igencsak kritikusan álltunk az
iskolaéveinkhez).

Aztán a lendület elvitt minket,
pelenkáztunk, etettünk, járni tanítottunk, figyeltük az első
szavakat. Majd jött az ohoda és jött egy lehetőség, hogy a
gyerekeink egy Magyarországon új és világszinten sikeres
programban vegyenek részt.

A „Varázstáblás hely” jött,
látott és győzött. Első alkalommal kissé féltem otthagyni a
lányaimat, az iskolában, ahol két teljes órán át mindenféle új
dologgal ismerkednek, ám az, ahogy aznap este egymás szavába
vágva, repkedve meséltek, az eloszlatta minden félelememet.

Azóta is osztatlan sikere van a
dolognak.

Ami nagyon szimpatikus a módszerben az
az, hogy ezeket a korai, fogékony éveket használja arra, hogy a
gyerekekkel megkedveltesse a szereplést, a tanulást, a közös
kísérletek lefolytatását, a kiselőadásokban való részvételt.
Olyan dolgokról mesélnek neki, amihez a későbbiekben majd újabb
ismereteket lehet hozzákapcsolni.

Nem vagyok nagy híve a
fejlesztéseknek, de ebben a dologban látom a fantáziát. Érzem,
hogy a lányaim sokat fognak nyerni azzal, hogy az elkövetkező két
évben hetente egyszer boldogan rohannak tanulni, megérteni
dolgokat.

Az elmúlt hetekben megértették, hogy
mi az a gerinces, megtanulták, hogy vannak háziállatok és
vadállatok, megismerkedtek a pókokkal, tanulmányozták a
növényeket és zseblámpa segítségével tökéletesen tudnak
szentjánosbogarakat utánozni.

Remélem, hogy a módszer hamar
elterjed és az iskolák, intézmények is belátják, hogy az
amerikai iskola-előkészítő rendszernek van létjogosultsága
Magyarországon.

A program vezetői – némi lobbinak köszönhetően – ikreseknek szóló árat is kialakítottak. Ha valakit érdekel, keressen meg email-ben.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Póréhagymás krumplileves

Valahogy velem jött néhány póréhagyma. Egy részüket a hét közepén felhasználtam, de két példány sértetlenül megérte a hétvégét.

Így aztán – a magabiztos késtechnikámnak köszönhetően – gyönyörű karikákra nyesve került a levesbe, ami egyszerű, könnyű, de mégis laktató. Ebben a szeles időben ennél több nem is kell.

Pórés krumplileves

2 póréhagyma

1 kg krumpli

2 dl tej

1 jó adag kakukkfű

1 bő fakanálnyi vaj

frissen őrölt bors

A póréhagymát nem túl vékony karikákra vágom, majd vajon néhány percig hagyom, hogy megfonnyadjon. Hozzáadom a kakukkfüvet, majd a krumplikockákat és felöntöm annyi vízzel, hogy épp ellepje. Közepes lángon főzöm. Mikor a krumpli már majdnem jónak nyilvánítható, akkor tejjel felöntöm, kicsit hagyom, hogy elfőljön a levéből. Sózom, borsozom és tálalom.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Culinaris

Eheti Nők Lapja Café-s étteremajánlóm: Culinaris Bisztró

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Mazsolás, rozmaringos kenyér

A vasárnapi, csodás ínyenc-ebédünk alapját képező kenyér eredetije valamelyik Jamie által jegyzett könyvben rejtezik.

Ahogy mi készítettük:

Mazsolás-rozmaringos kenyér

50 dkg kenyérliszt

2 dkg sikér

3 dl víz

25 dkg mazsola

15 dkg méz

1,5 dkg friss élesztő

tisztes mennyiségű rozmaring

Az alapanyagokat a kocsiban velem utazó kenyérsütőgépbe zúdítottuk és hagytuk, hogy másfél órát küzdjön vele a masina. 

Utána lisztes deszkán alaposan átgyúrtam, majd ment a kemencébe. Szép, majdnem kormos héja alatt, lágy, tömör tészta rejtezett.

Szerintem kifejezetetten szerencsés választás húsok mellé.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS