Senki többet harmadszor? Segítsüti

A közel három napos küzdelem után, április 2-án éjfélkor lezárult a licit és elkeltek a torták.

VKOrsinak köszönhetően azt is tudjuk, hogy ebben a szezonban sikerült eddig a legtöbb pénzt, több mint 800.000 forintot összegyűjtenünk az egyéni licitálók felajánlásaiból s reméljük, hogy ezzel az összeggel, valamit a céges licittel és az egyéb – még zajló – meglepetés ajándéktárgyak megvételével a licitálóink és vevőink sokban hozzá tudnak járulni a Down Egyesület fejlesztőházának fejlődéséhez.

A Sacher torta is egész népes licitálót tudhat magáénak, de a küzdelemből végül Szaszika került ki győztesen. :)

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Az első sztárséf és a Charlotte

Azt hiszem kevés szebb dolog van, mint a gasztrotörténelem. Diák korormban a történelmet is imádtam, na nem a száraz évszámokat, hanem az embereket, akik azt alakították. Családi vonásként engem is elkapott a Napóleon iránti vágy, s ennek hozadékaként a mai napig lelkesen olvasok bármit, ami annak a kornak a lenyomata. Így aztán külön boldogság volt, hogy egy torta születése után puhatolódzva újra a napóleoni időkben találtam magam, a császár és külügyminisztere fondorlatai közt kutakodva lépdelve találtam rá a kor csiszolatlan gyémántjára.

CaremeA korán árvaságra jutott, 7 testvérével gyerekként magára hagyott, dickensi sorssal bíró Carême története szorosan összefügg Napóleonnal és a császár által csak “selyemharisnyás szar”-ként aposztorofált Talleyrand-nal. Saját zsenijének és jó szemű mentorainak köszönhetően a kor egyik leghíresebb séfjévé – mai szemmel nézve igazi sztárséffé – vált.

S hogy mi tette őt először híressé? A tortái. A lenti kép bizonysága szerint ilyen klasszikus épületeket mintázó csodákkal kápráztatta el Párizs népét és ezeknek a tortacsodáknak köszönhette későbbi sikereit is.

A folytatás és mese a Charlotte-ról a Mindmegettén.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Pehelydömping

Zsófi néhány hete rákapott a pelyhekre. Ez időszakosan elő szokott vele fordulni, ilyenkor minden reggel boldogan kanalazza befelé a színes papírdobozokból vagy macis zacskókból előbucskázó csokoládéízű golyóbisokat és még az sem zavarja, ha tejben úsznak.

Zsófi Zuzunak maszkírozva

Én ilyenkor szolgai mód hordom haza a különféle mesehősökkel tarkított verziókat, egészen addig, amíg a kisasszony egy napon fanyalogva ki nem jelenti, hogy megtelt. Aztán fél év szünet után újabb két hétnyi szerelem jön. Így megy ez mifelénk. De nem is csodálom. Néha én is belelkesedem, összevásárolok egy csomó extrém, hűdebio, nagyonegészséges gabonapelyhet, életösztöneim ellenére beáztatom, majd nyammogok rajta, amíg ki nem ürül a tál.

Pedig a pehely egészséges, csak szerintem ebben a formájában hamar megunható.

De mit is csinálhatunk ez zacskónyi pehellyel? Hogyan készíthetünk belőle fasírtot, lazíthatjuk vele a töltelékeinket, formálhatjuk keksszé vagy panírozhatunk benne húst?

Válaszok a Mindmegettén.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Az én Segítsütim

Új év, új tavaszi Segítsüti. Ahogy ennek lennie kell. Idén a Down Egyesületet szeretnénk támogatni a süteményekre befolyt összeggel.

Mint sokan mások a nagy hálón, én is ráakadtam Szirka naplójára, ami sokban megváltoztatta a Down-szindrómásokról bennem élő, meglehetősen sztereotíp képet. De milyen képem is lett volna? A környezetemben nem élt ilyen szindrómás ember, a mi társadalmunk meg még közel nem olyan bölcs és elfogadó, hogy mi, kvázi egészséges emberek tanulnánk arról, hogy a Down-szindrómások vagy például az autisták miben különböznek tőlünk. Másrészt anyaként is megérintett a dolog, hiszen, ha semmi másra nem is szűrtek a terhesség alatt, de a nyaki redőt folyamatosan mérték, akaratlanul is elültetve a bogarat a fülünkben: mi van ha…

S erre a “mi van, ha”-ra csupa pozitív és bölcs választ leltem ebben a blogba. Hogy van tovább, van lehetőség élni, tanulni, fejlődni.

Mi most ezt a fejlődést szeretnénk elősegíteni a magunk egyszerű eszközeivel. Arra gyűjtünk, hogy legyen pénz a fejlesztőházba képességfejlesztésre alkalmas eszközök beszerzésére.

S ha már Szirkáról szó esett: a mostani Évában Zsófiról, egy 20 éves olimpiai bajnok úszólányról szól egy hosszabb, nagyon emberi cikk. Ajánlom figyelmetekbe.

Végezetül következzék a licitre bocsátandó sütemény. Az én idei felajánlásom egy csupa csokoládé, az eredetivel ízben vetekedő Sacher-torta, amiből a nyertes egy házi tojásból, házi lekvárral és extra tonkababos csokoládé bevonattal készített példányt tudhat a magáénak.

A tortára licitálni ma és az elkövetkező két napon a Segitsuti.hu oldalon lehet.

Mivel ez egy viszonylag nagy és melegre érzékenyen reagáló torta, így a szállítását maximum Pest megyén belül javaslom, de különleges esetben  a távolabbra való eljuttatását is megoldjuk.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS