Uzsonna iskolás Nőknek, második felvonás

Az eredeti kakaós csigám 2007 óta már bejárta a világot. Akkor sok kísérlet eredményeként született a kelt tésztás, tejszínnel locsolgatott finomság világlátott receptje. A napokban azonban valami másféle tésztára vágytam, valami vajasabb, levelesebb tésztára, kevésbé krémes töltelékre. Így aztán újabb kísérletezés következett, aminek eredményét a hölgyek hamar el is pusztították.

Leveles kakaós csiga

30 dkg finomliszt

2 dkg sikér

2 dl langyos tej

5 g szárított élesztő

1 tojás

4 dkg vaj

csipetnyi só

4 dkg cukor

+ 10 dkg vaj

Krém:

7 dkg cukor

5 dkg vaj

2 ek holland kakaópor

A lisztet átszitálom, majd hozzáadom a sikért s az egészet a kenyérsütő üstjébe borítom. Hozzáadom az élesztőt, a sót és a cukort, majd masinát beindítom, s közben hozzáadom a tojást és a langyos tejet. A második dagasztási szakasznál a tésztához adom az olvasztott vajat is, majd hagyom, hogy a masina kidolgozza a tésztát.

Amikor kész a tészta, ujjnyi vastag négyzetté nyújtom, aminek egyik felét megkenem a 10 dkg vajjal. Ráhajtom a tészta másik felét, majd a kapott tésztatéglalapot félbe hajtom és egy bő fél órára a hűtőbe teszem.

Még kétszer nyújtom, hajtom és hűtöm a tésztát, majd végezetük ujjnyira nyújtom és a kakaós, cukros vajjal egyenletesen megkenem. Szorosan feltekerem, kétujjnyi karikákra vágom. a karikákat sütőpapíros tepsire fektetem és 185 fokos légkeveréses sütőben aranyszínűre sütöm.

Tökéletes tízórai, uzsonna vagy kávékísérő.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Sült caprese

Az elmúlt hetek forróságában nem egyszer került asztalra caprese ebéd gyanánt. Maga a gondolat is fájt a 30 fokos lakásban, hogy bármilyen főzést vagy sütést igénylő dolog elkészítésébe fogjak. Így aztán tzatzikit ettünk, hideg gyümölcsleveseket kanalaztunk és caprese-t faltunk.

Most azonban, hogy emberi hőmérsékleten működik a nyár vége, elkészíthettem a caprese sült változatát.

Sült caprese

4 nagyobb, nem túl érett paradicsom

1 csomag minimozzarella

8 tk bazsalikomos pesto

A paradicsomok tetejét levágom, félreteszem. Egy grapefruitkanállal a közepüket kiszedem. Egy teáskanálnyi pestót szétkenek a paradicsom belsejében, majd megtöltöm mozzarellával, végezetül még egy kevés pestót adok hozzá és hetyke kalap gyanánt visszaültetem a paradicsom lemetszett tetejét. 180 fokon addig sütöm, amíg a paradicsom meg nem roggyan és a sajt meg nem olvad benne. Köretként vagy előételként is remek.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Uzsonna iskolás Nőknek, első felvonás

Az ősz kezdetén újra téma lett az uzsonna. Valami, amivel várni lehet a Nőket, valami, amit elcsomagolhatok a helyre kis rózsaszín dobozkákba. A szokásos kísérletezős-kalkulálós sütésre a füzetcsomagolások, tisztasági csomag összeállítások, órarend böngészések miatt nem volt időm, így Limaránál néztem körül egy jóféle túrós táska receptért, amin csak itt-ott módosítottam.

Túrós táska

Tészta:

58 dkg finomliszt

2,5 dkg friss élesztő

2 dkg sikér

3,2 dl langyos tej

6 dkg cukor

1 egész tojás

8 dkg olvasztott vaj

csipetnyi só

Töltelék:

50 dkg félzsíros túró

15 dkg aranymazsola

2 tojás

6 dkg vaníliás cukor

A lisztet átszitálom, majd a kenyérsütő üstjébe borítom. Hozzáadom a sikért, a sót, cukrot, az összemorzsolt élesztőt. Bekapcsolom a masinát és lassacskán hozzáöntöm a langyos tejet és a tojást. A második dagasztási fázis alatt hozzáadom az olvasztott vajat, majd hagyom, hogy a tésztát megdagassza/kelessze a masina.

A töltelékhez villával finoman összetöröm a túrót, hozzáadom a tojást, cukrot, egy leheletnyi sót és a mazsolát. Az egészet alaposan átkeverem.

A kész tésztát finoman lisztezett asztalra borítom, ujjnyi vastag téglalapra nyújtom és 10X10-es kockákra metszem. A kockákat kicsit meghúzkodom, majd nagykanálnyi tölteléket teszek a közepére. A sarkokat összefogom s a táskát a sütőpapíros tepsire helyezem.

A tésztát 185 fokos légkeveréses sütőben aranyszínűre sütöm.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Csokoládéimádók figyelem!

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb fesztiváljának ígérkezik a jövő hét végén megrendezésre kerülő Édes napok. A 3 napos rendezvény szervezői nem másra vállalkoznak, mint, hogy a Budai várban kialakítsák az édességimádok Mekkáját.

A terv szerint az édességipar nagyjai mellett, a kézműves csokoládé- és édességmanufaktúrák is helyt kapnak a rendezvényen. A csokoládén kívül, annak barátai és üzletfelei is megtalálhatóak lesznek. Lesz szörp, kávé, a csokoládéhoz társítható gyümölcsök, fűszerek, minden, amitől a csokoládé még jobb lehet.

A csokoládé nálunk nagy becsben tartott édesség. A Nők szerencsére hamar megismerkedtek a minőségi csokoládéval, így nem meglepő, hogy Zsófi kifejezetten szereti a sötét csokoládékat. Én kommerszebb ízléssel bírok, valószínűleg azért, mert kedves emlékeim kötődnek a Toblerone matériájában rejlő göbökhöz vagy épp a Cadbury-hez, ami anno apám böröndjében vándorolt haza az Ág utcába.

De azért az igazi csokoládét nagyon szeretem. A történetéről nem is beszélve. Jó tudni, hogy mitől lesz lágy és selymes a csokoládé, hogy honnan származik, hogyan válik azzá, amit a boltok polcairól leemelünk vagy a kis kézműves bonbonboltokban beszerzünk.

Épp ezért nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz ez a fesztivál. Megadja-e mindenki számára azt, amit vár tőle. Lesznek-e hagyományos, jó magyar értelembe vett csokoládék, lehet-e majd Cluisel és Zotter között mazsolázni, keresgetni az extrém kézműves bonbonokat és kóstolni babtöretet.

Már csak annyit kérek, hogy jó idő legyen, mert a Nőkkel ott a helyünk.

Addig is néhány csokoládés olvasnivaló:

Harreréknál jártunk

Hogyan készül a csokoládé?

ChocoMe

Joanne Harris, a Csokoládé írónője

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS