Benjamin Stevenson – Ezen a vonaton mindenki gyanús
A tavalyi krimifelhozatal egyik legizgalmasabb debütálása egyértelműen Ernie Cunningham nevéhez fűződik, aki egy elég durva családi kiruccanás után botcsinálta nyomozóvá és ezzel együtt botcsinálta krimiíróvá is válik. Olyannyira, hogy egyszer csak egy Ausztráliát átszelő luxusvonaton találja magát, a kortárs krimiirodalom alakjaival, hogy közösen szórakoztassa kisszámú közönségét egy nagyon exkluzív módon megrendezett fesztivál keretein belül. Amíg Stevenson első regényében a szokatlan nézőpont és a még szokatlanabb narráció sok olykor elvitte a fókuszt a történetről, a második regényre már kiforrott a stílusa, és egy jóval gördülékenyebb, nagyon szórakoztató, jól megírt, a nagy elődök előtt is tisztelgő regény született. Ernie jóval magabiztosabbá vált és Stevenson is remekül kihasználta a maga által teremtett kamaradráma kereteit, bőséggel feszegetve azokat, miközben Ernie csodálatos szabályainak megfelelő, klasszikus krimivel kápráztatta el az olvasókat. Míg a tavalyi könyv az újszerűségével és a furcsa humorával talált utat az olvasókhoz, ez a regény már sokkal inkább a Christie-féle szórakoztatást helyezi előtérbe, amihez egy nagyon kellemes, önreflexív kommentár kapcsolódik, Lawrence Block regényeinek hangvételét idézve meg.







