You are here: Home >Archive for the ‘Könyvről’ Category

Sandwich grófja és a nápolyi pizza – gasztromese a kedvencekről

Bár nem mondhatnám, hogy a Nőket nagyjából születésük óta nem fertőztem agyon a gasztronómia, az alapanyagok és a világ konyháinak feltétlen imádatával, Kalas Györgyi új könyve kapcsán azért egy kicsit sajnáltam, hogy: A Nők nem épp 4-8 évesek, Györgyi nem 10 éve írta meg a könyvét. Ugyanis, ahogy egy múlt heti, kora nyárinak vagy késő […]

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Camille Aubray: A Picasso kaland

Furcsa dolog ez a karantén-lét, kicsit szembemegy a valósággal. Ez nem csak a feje tetejére állított életritmusunkon látom, hanem az olvasási szokásaim változásain is. Tavaly, mikor az egész kezdődött, akkor egyszerűen nem bírtam koncentrálni. Minden nehezebb könyv kihullott a kezemből és az egyetlen, aki valamelyest ki tudta simítani az idegeimet és lágy, biztonságos stílusával lekötötte […]

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Donato Carrisi: Marcus regények

Donato Carrisi neve számomra eddig teljességgel ismeretlen volt, de év elején éreztem, hogy krimire vágyom, és nagyjából tudtam is, hogy mik az elvárásaim. Urturi rendesen beleült az agyamba, vágytam a szép környezetet, a kellő kémiát a főszereplők között, az egyház, a vallás és a misztikum egy jóféle elegyét, na meg persze a hullákat. Carrisi mindezt […]

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Eva García Sáenz de Urturi: Vízáldozatok

Urturi első, magyarul megjelent könyve, A fehér város csöndje nagyon magasra tette nálam a mércét. Feszes, ügyesen szerkesztett klasszikus krimit kaptam, olyan plasztikus környezettel, hogy ha lehetne utazni, akkor már lenne jegyem Bilbao-ba, hogy bejárjam a környéket. A Vízáldozatok hasonló hangulatú, a sodrása is ismerős, in medias res esünk bele az eseményekbe, ott folytatva mindent, […]

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS