UnoMas Tapas&Bar – a spanyol napsütés Budapesten
Újra elszökni a magyar télből, a spanyol télbe, a hidegből az életigenlő napsütésbe? Erre kínált a napokban csodás lehetőséget a Pozsonyi úton található UnoMas Tapas&Bar spanyol étterem. Az UnoMas tavaly augusztusban nyílt az Újlipótváros szívében, ahol a helyi, gasztronómiára nyitott közönség nagyon hamar a keblére ölelte és a nyáresti közös létek, könnyed koktélok, jó spanyol borok és tapas-ok lelőhelyeként meg is jegyezte magának. Az elmúlt fél évben ki is forrt egy jóféle törzsközönség, amely ősszel már fázósabban húzódott be az autentikus enteriőrbe és azóta is lelkesen vissza-visszatér egy kis tányérra komponált napsütésért.
Az UnoMas ugyanis erre képes: megidézi a spanyol létezés kvintesszenciáját. Nem másol szolgaian semmit, nem ringat hamis illúzióba, nem akar egy tájegység vagy vidék szószólójává lenni, a spanyol gasztronómia legjavát kívánja elhozni, éttermi szinten.
Az egész hely erre a logikára épül, az ital- és ételválaszték is felölel mindent, amit Bilbaótól Barcelonán keresztül egészen Sevilláig megszerettünk, megmutatja Madridot, képet ad Valenciáról, boraiban és alapanyagaiban is elénk tárja szinte az egész ibér félszigetet.
A konyha autentikus voltáról természetesen spanyol séf gondoskodik, aki mellett nem csak egy spanyol földön sokat dolgozó magyar szakács talált helyet, hanem a madre is, aki szintén a konyhai csapatot erősíti már egy ideje.
A borválaszték kizárólag spanyol borokra épül, de ugyanez igaz a gin- és a vermut-kínálatra is, valamint a rumok esetében a finiselés az, ami biztosan köti az ital a spanyol földhöz, hagyományokhoz. Emellett széles tequila- és koktélválasztékkal várják a vendégeket és egy jóféle, kifejezetten számukra kevert 80/20-as kávé blenddel, amiből tökéletesen működik a cortado.
Az ételkínálat gazdag, a jelenleg futó a la carte étlap mellett szezonális séfajánlat színesíti a kínálatot, ami gyakorta követi a frissen érkező, mediterrán szertelenséggel összeállított spanyol alapanyagokat, azaz néha rögtönözni kell, ha a beszállító épp úgy ítéli meg, hogy ebből vagy abból az alapanyagból is feltétlen vinni kíván a magyar partnerének (hogy a vendégei ki ne maradjanak a jóból).
Annával rutinosan válogattuk össze a számunkra izgalmas tételeket. Poharunkban cava pezsgett (az 1497 óta működő, a cava műfaját megteremtő Raventos birtok tételei is megtalálhatók az UnoMas italválasztékában), előttünk pedig szépen gyűlni kezdtek a tálak. Érkezett egy adag Padron paprika Manchego sajttal besütve, a laza tengerparti hangulatot árasztó Lazac ceviche mangóval, Mallorcai kolbászkrém mézzel, a ház lassan signature fogásává nemesedő Grillezett polip füstölt paprika olajjal parázs burgonyán, majd egy kis Patatas Bravas. Emellé társult Anna nagy kedvence, a Pescadito Fritto, azaz Sült andalúz apróhal füstölt paprikás lisztben, valamint a szezonális séf ajánlatból választott Rozé kacsamell és az elképesztően krémes, lágy, mégis textúrában gazdag Gorgonzolás párolt spenót.
A fogások közötti szinergia nem a mi választásunk csodája volt, jól látszott a konyha tudatos koncepciója, ahogy a fogások közötti harmóniát figyeltük. Az omlós húsú polip tökéletesen volt előkészítve, a falatnyi krumplikockákon tálalt fogást zöld olívából készített tapenade egészítette ki, jóféle savasságot és krémességet adva az egész ételhez, a rozé kacsa szintén a konyha szakértelméről árulkodott, hibátlan volt, ritkán találkozom ennyire jól elkészített kacsamellel.
A ceviche kiállításában is egy üde nyári nap emlékét idézte, friss íze, a lazac könnyedsége pedig tényleg a szélborzolta tengerpartra vitt minket gondolatban. A Patatas Bravas mindig elbűvöl, hiszen olyan rendkívül egyszerű fogás, mégis abbahagyhatatlan. Az UnoMas-ban négyféle krumpliból készítették és jóféle aiolival (fokhagymakrémmel) kiegészülve adták asztalra.
Anna a ropogósra sütött, hibátlan apróhalakkal volt boldog és a mézzel kínált mallorcai kolbászkrémmel, amihez a Marmorstein pékség tökéletes kovászos kenyere biztosította a megfelelő alapokat.
Ehhez jött még a Manchego sajttal sütött apróbb padron paprikák sora, amelyekben nekem sikerült teljesen elvesznem és az édes, fűszeres gorgonzolával kevert spenót. Az összhatás remekre sikeredett.
Az UnoMas jó utat választott. A lokáció nagy előnyük, a nyáresték szinte már most előttem vannak, ahogy a szélesre hagyott ablakpárkányokba húzódva fogy a sangria, a cava, telik az éjjel, váltódik a világ, miközben a konyha a szezonnal összhangban kínálja az Ibériai-félsziget legjavát. De nyárig várni kár, most van itt az ideje, hogy ha csak gasztronómiai síkon is, de kicsit ellépjünk a napsütötte Spanyolországba.