MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Néhány héttel ezelőtt anyám rászánta magát apám egykori íróasztalának a rendbetételére. A nagy pakolás közben megelevenedett a múlt. Különféle fotókon, feljegyzéseken át előtüremkedett  az Ág utcai életünk. Egyik elemét – a benne fellelhető cseppnyi trágárság ellenére – a gasztronómiai és egyéb kötődések okán elétek tárom, kis visszanézéssel és nosztalgikus félmosollyal zárván ezt az évet.

A vándorfestő találkozása az águtcai szegényemberrel

Akármerre jártam

Szerte e világban

Ferromentumokban

Puha pihe ágyban

Hej de megszenvettem

Sok bezárt kilincsen

Wesselyéknél még

Dobostorta sincsen

Kiszáradt mocsárban

Kiaszott a nyelvem

Hiába kiálték

Tizenhárom nyelven

Két elkoszlott Stolverk

Az volt minden kincsem

Wesselyéknél még

Dobostorta sincsen

A királyi várnál

Nőtt meg csalódásom

Gyémántom aranyom

Ahogy előásom

Kínálom tukmálom

Világvándor kincsem

Wesselyéknél még

Dobostorta sincsen

Néhány táblaképem

Vágtam végül passzra

Rétegelt lemezre

Gyöngyvásznat ragasztva:

Kappan, fácán, kakas

Tűzdelt őzgerincen

Wesselyéknél még

Dobostorta sincsen

Ajánlás

De ha sütnének is

Legjobb ha kidobják

Ki a lóf@sz rágja

Meg a kemény dobját?

(Neogrády Antal, 2003. április)

Az ünnepek egyik csodája, hogy egy idő után elmúlnak. A ducira aludt képünk és a beiglivel agyonterhelt gyomrunk ilyenkor végre újra régi önmaga lehet, a 10 órányi alvás helyett már megint csak hatra jut időnk és a sok édesség helyét felváltják az évszaknak megfelelő, laktató gyors ételek.

A téli ünnepközi időszak egyik sztárja nálunk idén ez a Jamie inspirálta zöldséges leves.

Sonkás raguleves

50 dkg füstölt nyers sonka

50 dkg fagyasztott zöldborsó

3 nagyobb répa

1/2 fej közepes zeller

1 fej vöröshagyma

1 tk szárított rozmaring

1/2 citrom héja

1,5 dl tejföl

frissen őrölt fekete bors

Gombóc:

10 dkg olvasztott vaj

csipetnyi só

kevés szerecsendió

1 tojás

annyi liszt, amennyit felvesz

A hagymát apróra vágom, majd kevés vajon megdinsztelem. Eközben felkockázom a sonkát, vastagabb karikákra vágom a répát és szintén kockázom a zellert. A hagymára dobom mindegyiket és vízzel felöntve főzöm, amíg a zöldségek és a hús meg nem puhul. Amíg készül a zöldség, addig megolvasztom a vajat, hozzáadom a tojást, sózom, fűszerezem és finomliszt hozzáadásával gyúrható tésztát készítek belőle. Ha puha már minden, akkor a leveshez adom a zöldborsót, a rozmaringot, a fél citrom héját és a tésztából készített gombóckákat és addig főzöm, amíg a borsó megpuhul. Borsozom, szükség szerint sózom és a tejföllel behabarom.

Nem tudom, ki hogy van vele, de ha főzős műsort nézek, még véletlenül se készítek elő papírt és ceruzát. Pedig tuti, hogy a műsor alatt (főleg, ha jó) beugrik valami, hallok egy-egy remek fortélyt, tippet, jó esetben egy egész receptbe sikerül beleszeretnem. Ilyenkor azonban elkerülhetetlenül jön a vitustánc. Gyors ütemben memorizálni az addig elhangzott hozzávalókat és az elkészítés eddigi lépéseit, figyelemmel kísérni a további akciót, közben a gyereket ceruza, toll keresésére ösztönözni, valamint papírt szerezni a recept lekörmöléséhez. Innen eredeztethető, hogy a receptes füzetem hátuljában igen sok borítékra, zsebkendőre felvésett receptúra várja a beírással történő megváltást.

A mostani recept Anna egyik itthoni gyakorlófüzetében landolt, de megérte, mert osztatlan sikert aratott szenteste.

Borban sült lilahagyma

5 közepes lilahagyma

2 ek olíva olaj

2 dl vörösbor (részemről most kékfrankos)

4 tk cukor

csipetnyi só

frissen őrölt fekete bors

2-3 babérlevél

Egy közepes tepsit olíva olajjal vékonyan meglocsolok. A hagymákat megpucolom, majd félbe vágom és az olajos tepsire helyezem.  2 kanálnyi cukorral megszórom, sózom, borsozom és melléfektetek 2-3 babérlevelet is. Egy kis vízzel és borral felöntöm (Isten ments, hogy ellepje, csak egy ujjnyi kell alá), majd lefóliázva a sütőbe teszem. 200 fokon sütöm egy fél órát, majd a fóliát lehajtom és a hagymákat megforgatom, cukrozom, ha kell sózom, borsozom és kis borral pótlom a levét. Ezután a fóliát visszahajtom és még egy fél órát sütöm. Nagyságrendileg ennyi idő alatt puhára párolódik. Ezután már csak a levével együtt tálra kell tenni és hús mellé kínálni. A kacsa mellett tökéletes partner volt, de szerintem más hússal is jó harmóniákra képes.

A szentestére tervezett menü szerves része volt a fűszeres, gyümölcsös kenyér, ami direkt a főfogásként tálalt kacsára lett hangolva. A kacsa édes pácban történő érlelése után, társként sok zöldséget, sült hagymát kapott (recept a napokban érkezik), s hogy teljes legyen az összkép kenyeret is sütöttem a tiszteletére.

Áfonyás, rozmaringos kenyér

40 dkg finomliszt

10 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt

3 dl állott víz

5 dkg cukor

1 bő csipet só

7 g szárított élesztő

3 tk szárított rozmaring

10 dkg aszalt vörösáfonya

8 dkg durvára vágott dió

2 ek olíva olaj

A liszteket összeöntöm, hozzáadom az élesztőt, a cukort és a sót, majd elkeverem. Egy másik edényben kimérem a vizet, hozzáadom az olajat és finoman összedolgozom a liszttel. Amikor már sima a tészta, lefedem és hagyom kicsit pihenni, majd beledolgozom a durvára vágott diót, az áfonyát és a rozmaringot is. Bő órát hagyom kelni, majd sütőpapírral bélelt formába teszem és 180 fokon addig sütöm, amíg szépen meg nem barnul és a formából kiszedve a feneke kellemes kongó hangot nem ad.

Vajjal önmagában is finom, de kifejezetten jól áll édeskés húsoknak, sonkáknak.