Sárgarépafőzelék

Belekezdtem a karácsony előtti utolsó vásárlási rohamomba. Persze 2 részletben futjuk a köreinket, délfelé hazaügetünk, gyorsan eszünk valami meleget és lépünk is tovább, hogy a rövidítsünk a bevásárlólistánkon…

Ma egy kis főzeléket ettünk. Sokan nem szeretik, pedig szerintem és a Nők szerint is finom!

Sárgarépafőzelék

1 kg sárgarépa

2 tk petrezselyem

2 ek liszt

A répákat karikázom, kockázom ízlés és méret szerint, majd vajon megfuttatom, kevés vízzel lefedve megpárolom. Cseppnyi vizet töltök hozzá, sózom, bestaubolom és hozzáadom a petrezselymet.

Vajon pirított tarjával a legfinomabb!

(kép forrása)

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Almás rizskoch muffin

Ma elmentem a Nőkért és kivikszolt állapotukban felvonultattam őket a vállalati karácsonyon. Amikor a céghez kerültem (multi) az ilyen karácsonyok igazi minőségi munkák voltak. Lazac és kaviár, előétel, melegkonyha, desszerthegyek. Aztán, ahogy lépdeltem a törzsgárdatagság felé, úgy silányodtak el ezek az ünnepi parádék és vált egyre puritánabbá a svédasztal. Az igazi mélypont a tavalyi ünnepség volt. 2 csokiszökőkút úgy 60 felbuzdult munkatársra. Azt hiszem ez is közrejátszik az efféle úri mihasznaságok nemszeretésében.

Idén az esemény vezérfonalát a népi jelleg adta meg. Mesemondó, csuhébábkészítő, gyapjúbogyorító állt a lelkes kollegák rendelkezésére, de ami igazán meglepett, hogy a svédasztal megújult. No, félreértés elkerülése végett nem kúszott vissza rá se a lazac, se a rák, de legalább ízléses mézeskalácsok, némi beigli, puncs meg forralt bor került a terítékre.

S hogy innen, hogy keveredem el a mai desszerthez? Nehezen :)

Szóval a jeles eseményre meginvitáltam egy volt kollegabarátnőmet, akivel hogy, hogy nem a blogról is ejtettünk néhány szót, aztán mindeki megindult a maga halaszthatatlan dolga után.

Épp hazafelé siettünk a Nőkkel, mikor Gabika (kollégabarátnő) felhívott, hogy szerintem megoldható-e, hogy a rizskochját a muffinsütőben alkossa meg. Rövid gondolkozás után rávágtam, hogy igen, majd tovább agyaltam, hogy esetleg középre belekanalazhatna egy málnedzsem szívet, esetleg csokiszívet….Itt letettük.

Mire a közértig jutottunk, tudtam, hogy muffinben fogok rizskochot sütni, mihelyst hazaérünk…a hűtőpult előtt erős késztetés fogott el egy Müller almásréteses tejberizs kosárbatételére, de hirtelen magamhoz tértem, visszatettem és sürgősen átírtam a fejemben motozó receptet.

Így született:

Almás rizskoch muffin

1/2 bögre rizs

1 nagyobb alma

1/2 liter tej

2 ek méz

1 marék mazsola

csipet só

2 tk almásrétes fűszerkeverék

2 tojás

5 dkg vaj

A tejben a rizst puffogósra főzöm, majd hagyom hűlni. Belekeverem a lereszelt almát és a többi hozzávalót, majd a zsírozott, lisztezett formában, 200 fokon kisütöm.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Közeli helyek vándora – második felvonás

Ma újra útra keltem. Kicsit adventelni, Bécsbe, a férjemmel. A múltkori túrával ellentétben most sétálni és enni mentünk. Szerencsénkre a köd és az eső Pesten maradt, így csak a szokásos bécsi csontig ható hideggel kellett megvívni. Bejártuk a Kartnert, a Grabent, a Burg környékét, kimentünk a Rathaushoz…Ez utóbbi igen nagy csalódás, vagy csak a Vörösmarty téri vásár helyezte magasra a mércét, de az a hihetetlen mennyiségű bóvli kissé elkedvetlenített. Persze azért itt is akadt egy-két szép, szívmelengető bódé, de nagyon kellett keresni a műanyag, plüss, habcukor hegyek között.

Ebédelni a Kartneren lévő NordSee-be mentünk. Gyakorta betévedtünk ide az elmúlt években, s ha valamiért nem itt ettünk, akkor annak csak egy tányérnyi schnitzel volt az oka. Ma viszont olyan gyönyörű rákok kellették magukat a kirakatban, hogy lemondtunk a klasszik osztrák menüről és sürgősen betévedtünk.

Grillezett garnélát ettünk.

Utána nagyot sétáltunk, a harmadik árusnál végre szereztünk egy zacskó meleg, nagyszemű, pont megfelelően ropogós, cseppet szenes fenekű gesztenyét.

Az adventi sétánkat a Sacherben fejeztük be. Részemről punccsal és Igazi Sacher Tortával, a férjem részéről a zárást egy pár Igazi Sacher Virsli jelentette, friss reszelt tormával, mustárral és császárzsömlével.

Az az igazság, hogy volt némi afférunk a Metro-val, de azt majd egyszer külön posztban mesélem el.

Ettől eltekintve kellemes, lődörgős napunk volt.

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Ínyenc vacsora


Kettesben talált minket az este, így a szokásos kakaó-kolbász-sütemény hagyományokat felejtve előkeresgettünk egy kis francia sajtot a piritóshoz és az almához. Szerencsés mód a héten vadásztam egy kis Valencay-t, amelyik csodásan feketéllet rám a pultból és tegnap meg a férjem állított haza a Tescoból egy darabka Vieux Pané-vel. Persze más kérdés, hogy egy minőségi francia sajt miért úgy kerül becsomagolásra a Tescoban, ahogy…

A Valencay most kissé többet unatkozott a hűtőben, így karakteresebb és lágyabb volt, mint a múltkor, de ez csak növelte az élvezeti értékét.

A Vieux Pané sem okozott csalódást. Kellemes, rúzzsal érlelt lágy sajt. Lágy ugyan, de nem olyan folyós, mint egy jól ápolt camembert, hanem ruganyos, kissé lukacsos szerkezetű, egységes állagú sajt.

Ha valakit komolyabban érdekel és szereti a szép website-okat: Vieux Pané .

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS