MIRELLE | gasztro- és lifestyle magazin

Kész, nincs mentség, Szezon van. Elő a grillel, jöhet a faszén, jómagam meg irány a piac.

Vadászom a zsenge, aprócska tököket, a bőrös malacot, a kicsiny, de friss csirkecombokat. A nők kavarognak, saját kosarukba tömik a borsót, cipelik a kellemesen narancs-szín, friss sárgarépát. Közben pünkösdi rózsát veszünk, szamócaszerűen apró eperre bukkanunk, de a hajtóerő az a gondolat, hogy mi mehet a grillre.

Persze tudom a választ: szinte minden.

Most persze csak kiscsaládi körben (egy keresztanyával kiegészülve) sütünk, így megelégszem egy kilónyi malaclapockával, 8 formás csirkecombbal, 2 marokba rejthető tököcskével, újkrumplival és egy kevés hagymával.

A csirkét kakukkfűves, sós olajfürdőbe fektetem, alaposan átdörzsölöm, a malackát szeletekre szedem, finoman kiklopfolom, paprikás, borsos fűszerkeverékes olajjal pácolom. A tököknek beizzítom a lávakövet, nekik csak egy kis rozmaringos sót adok, miközben finoman sercegnek az olivával átitatott kövön.

A krumplikat alufóliába rejtem, majd a rács tetején hagyom megpuhulni. Hagymát, malacot grilltálcára teszem.

Közben hőmérek, tányérokkal zsonglőrködöm és folyamatosan anyám szavain morfondírozom:

"Szépre száll a füst, de bolond, aki állja"

A jómúltkorában kaptunk egy feladványt. Amolyan hoax-jellegű izét, ami látszatra olvasott a gondolatainkban és idióta mód átvert holott éreztük, hogy egy matematikus számára csupán vállrándítás kérdése az egész…

Nekem ugyan reál végzettségem van, de a férjemmel mindketten ízig-vérig bölcsész lelkülettel bírunk, így a kárörvendő feladványt elküldtem egy volt kollegámnak, hogy ha megfejti és megszabadít minket az átverés baljós érzetétől: sütök valamit!

Az ő lelkülete kellően binális: nagyhamar jött is a megfelelő válasz, a megfelelő képlettel. Mi szegényebbek lettünk egy illúzióval, ő meg gazdagabb egy uzsonna-meghívással.

Így aztán tegnap a férjem és a meghívott kollegák nejei a beszélgetés elején újfent megélték, milyen amikor ők Nem dolgoznak egy nagy multinak, ahol a kollegák a rövidítésekből is remekül megértik egymást…

Sütni Pavolovát sütöttem, amire most szamóca és aprócska cukorpillangók kerültek, sós gyanánt meg egy új pogácsával próbálkoztam.

Brynzás-füstölt sajtos pogácsa

50 dkg finomliszt

2 dl tejföl

25 dkg vaj

12 dkg brynza

13 dkg reszelt füstölt sajt

2 tojás sárgája +1 a kenéshez

4 dkg élesztő

1 ek só (Kóstolni azért érdemes!!)

Az alapanyagokat beleteszem a kenyérsütő üstjébe, majd rábízom a kelesztést/dagasztást. Mikoron elkészül a tésztával: deszkára borítom, ujjnyira nyújtom, beirdalom, kicsi pogácsaszaggatóval kiszaggatom, sütőpapíros tepsire ültetem,kicsit hagyom pihenni. Utána tojássárgával megkenem, majd 190 fokon megsütöm.

Kamaszkoromban annyit jártam színházba, hogy a végén már azt hazudtam otthon, hogy bulizni megyek, mert a felmenőim kórosnak tekintették a darabok ötszöri megtekintését.

Pedig dehogy!

Ennél jobb nem is lehetett volna. A bennfentesség illúziójával bélelt állójegyeimért csodás előadásokat láttam, végigkövethettem, hogy egy darab hogyan formálódik a premiertől, az utolsó előadásig. Ültem 3-4 libexinnel behalkítva Stoppard próbákon, konspiráltam nagyhírű színészekkel szülinapok alkalmából, élveztem a játékot, szerettem a megírt szöveg melletti spontaneitást.

Mióta viszont megszülettek a lányok, megritkultak ezek a színház esték. Cserébe viszont kaptam egy olyan műsort, ami megint kicsit visszaemelt abba a színházba, amit én mindig is nagyon szerettem. Kicsit megint ott voltam a Víg Háziszínpadán, várva a Baal előadását, miközben az öltözőből elősorjáztak a Szent Johanna szereplői.

Sajnálnám, ha nem lenne többet Beugró. Igényes, újszerű, őszinte műsor. Tudom, hogy rétegműsor, valószínűleg nem véletlenül tették olyan későre…de mi lenne, ha néha ennek a rétegnek is figyelembe vennék az igényeit???

ITT lehet aláírni a petíciót!

Volt már belőle leves, többféle, ettük főzeléknek, tálaltam mellé húsgolyót, ettük nyersen, de még mindig nem elég. Valahogy hol én, hol a férjem gazdagítjuk a konyhapulton fellelhető kosarat egy-egy új példánnyal, amiből van, ami áldozatul esik apa és lánya mohóságának, van viszont, ami csak reám vár.

A tegnapi zöldleves után ma már nem mertem újra levessel előrukkolni, így inkább tésztát kerestem és jól belekeveretem a karalábét.

Karalábés cvekkedli 

2 nagyobb karalábé

25 dkg tészta

frissen őrölt bors

só

olivaolaj

A karalábékat megpucolom, majd nagyobb luku reszelőn releszelem. Kis olajon megdinsztelem, sózom, borsozom és lepirítom. A tésztát enyhén sós vízben megfőzöm, leszűröm, majd elegyítem a pirított karalábémmal.

Mazohisták külön is tehetenek rá borsot.