Hétvégén újra borozni voltam Fehérváron. Tavaly – a Hatpettyesnél tett látogatással összekötve – már részt vettem a Nagy Fehérvári Bormustrán, így nem véletlen, hogy az otthonosság érzete fogott el, amit a Szent István Művelődési Ház nagy kőlépcsőin baktattam felfele, hogy átvegyem a kóstolópoharamat, és teszteljem a 2019-es esztendő borait. A móri borvidékről és a Velencei-tó […]
Szinte minden magyar borvidékről elmondható, hogy az elmúlt 25 évben nagyon sokat tett azért, hogy a szocialista tervgazdálkodás évtizedeiben rákényszerített álcát, az egyenmaszlagot lemossa magáról. Ez mostanra sikerült, az újonnan kialakuló, vagy változni képes fogyasztói réteg számára, már nem csak egy-egy „emblematikus” tétel egy-egy tájegység. Így van ezzel Tokaj-Hegyalja is, amelynek hallatán a rettenetédes aszún […]
Ha meg kellett volna határozni, hogy legszívesebben hogyan tölteném el a nyári estéimet, akkor valami nagyon hasonlót vázoltam volna fel, mint a Borszerda programjai. Számomra a múzeum otthonos, idilli környezet, apa nagyjából a járóképességem kezdetétől vitt múzeumba, sűrűn, lelkes tárlatvezetéseket tartva, és miután négy évesen már – az angyalka, bárányka megjegyzések után – egy Francesco […]
Tegnap az utazási minimagazinnal fűszerezett sajtótájékoztató elejétől finoman duruzsolt az agyam mélyén a bemutatott ital neve. Kalumba, kalumba – zakatolta az agyam, kapaszkodót keresve egy ismeretlen ismerősnek. Dzsungel villant fel, majmok és pillanatokig azt is hittem, hogy sikerült elkapnom a szabad asszociációm végét, de reggelig folyamatosan kicsúszott a kezemből. Hajnalban viszont megleltem a választ. Costa […]
