Ünnepi hangolódás Csongrádon
A Tisza és a Körös ölelésében megbújó Csongrád nem csak nyáron, a strandszezonban izgalmas úti cél, hanem advent idején is érdemes felkeresni. Ilyenkor teljesen más arcát mutatja a város, a mediterrán jellegét felülírja a tél, és az ünnepvárás okozta izgalom. Az adventi időszakban Csongrád egésze mozdul, szinte minden lakos, egyesület, a városért tenni kívánó lokálpatrióta együttes munkájából születik meg az ünnepi forgatagnak helyet adó adventi vásár és az ahhoz kapcsolódó ezernyi program.
A Nagyboldogasszony-templom és az városháza közti tér tökéletes helyszín, ahol nem csak a forralt borozós estékre gyűlhetünk össze a barátokkal, családdal, hanem a gazdag programkínálatból is érdemes szemezgetni.
A városháza mellett a Mikulás otthonába is betérhetnek a gyerekek, a templom mellett a manók lakjába szintúgy érdemes megfordulni, szánba ülni, fotózkodni, szalmabála labirintusban kergetőzni, majd egy kis frissen sült kürtőskalácsot vagy rétest enni.
Csongrádban emberléptékű az advent. Nem túl zajos, nem túl kérkedő, sokkal inkább a belső értékekre koncentrálva bájos, ahol nem csak vásárolni tudunk, hanem beszélgetni is az eladóval (és milyen jókat!), ahol koncerteket hallgathatunk, a gyerekek minden kívánságukat elsuttoghatják a Mikulásnak, ahol az ünnepi misék után a feldíszített téren ünnepelhet a város és az ide érkező látogató.
Jó volt most itt kezdeni az ünnepi hangolódást. A köd, amely Pesten még ellenségesnek tűnt, a csongrádi platánok alatt már pont olyan sejtelmessé vált, amiből egyszer csak feltűnik a Nagyszakállú. Nagyokat beszélgetve sétáltunk át a városon, hosszú hetek, hónapok állnak mögöttünk, jó volt kicsit hátrahagyni mindent.
Az adventi forgatag elkapott minket, fotózkodtunk szánon, keringtünk a bálák között, bekukucskáltunk a Mikuláshoz, néztük, ahogy a cukor rákaramellizálódik a sülő kürtőskalácsokra, volt, aki egy is házi rétest kívánt, volt, aki a Török Manufaktúránál találta meg egészséges és almaalapú számításait. Aztán koncertre „mentünk”, a tér megtelt, Kozma Orsi minőségi hangolódást kínált, sok ismert karácsonyi slágerrel, az este, a fények és a zene valóban megadta a módját az ünnepvárásnak.
Miután kiettük a tér kínálatát és kezdett meglehetősen hideg lenni, egy kellemes séta után a Bárkában kötöttünk ki. A cserépkályha elé telepedve levesekkel és gazdag fogásokkal zártuk az estét, az elmúlt időszak messze legjobb tyúkhúslevesét kaptam, de a lányok is szuperlatívuszokban nyilatkoztak a helyi halászléről. A főfogásink szintén hibátlanok voltak, elégedetten és jóllakottan távoztunk, jól is esett, hogy a város másik végében lévő szállásunkig elgyalogolhattunk.
Ezt az elégedett jóllakottságot még másnap is magunkon éreztük, jól volt a csongrádi fürdőben némi mozgással és szaunázással ellensúlyozni. A csongrádiak kemény legények, amíg mi bent pihentünk, addig a kinti medencében a törzsvendégek szép, egyenletes tempóban úszták le a napi penzumukat.
A csongrádi Fürdőbe nem csak úszni és szaunázni érdemes, a helyi gyógyvízért sokan utaznak ide, nem véletlen, a súlyfürdős medence vize már illatra is gyógyít, még ha az ember bele se merült a sötét színű vízébe.
Csongrád télen is ad bőséggel, amikor az őt ölelő Tisza és Körös pihen. Az ünnepvárás idején is jó ide látogatni, részt venni a programokon, kicsit megpihenni, lassabb tempóra kapcsolni, a gáton sétálva, a városban kalézolva, a fürdőben ázva kikapcsolni, jót tenni magunkkal.