A kilencvenes években – mint minden tisztességes, nyaralni vágyó magyar állampolgár – a nyugati nyitással egy időben, felfedeztük magunknak Görögországot. Nálunk nem az olcsóság, a tengerparti lét volt az elsődleges szempont, anyát minden esetben a görög kultúra, a régészet és a történelem hajtotta Görögország felé, amely komoly meglepetéseket tartogatott számunkra. A negyvenévnyi bezártság után számára […]
Bevallom, 14 évesen jártam először és utoljára Athénban, azaz 30 év választott el az élményeimtől, amelyek ugyan éltek bennem, de egy szinte mindenre kiterjedő, nagy görög körút részeként meglátogatott városból leginkább benyomásaim maradtak. A görögöknél töltött első három hetünk meghatározó volt, az ezt követő 7-8 évet jóformán náluk töltöttük, mindet megnéztünk Schliemann és Evans nyomdokain […]
A múltkorában belefutottam egy cikkbe a neten, amelyet el se kellett olvasnom, a cím és lead bőven elég gondolkodnivalót adtak. A cikkhez társított képen egy frottírköpenyben ácsorgó kissrác volt látható, mellkasához szorított társasokkal és könyvekkel és a cikk az hivatott feszegetni, hogy a mi gyerekkorunkban a nyár a lassan folyó prücskörészéről szólt. És valóban. Emlékszem, […]
A koronavírus-járvány kegyetlenül megtépázta magyar gasztronómiát és a turizmust, és semmi kétségem afelől, hogy mennyi fájdalommal járt számukra az elmúlt másfél év, én azonban a napokban nem bírtam betelni a város látképével, ami az InterContinentalban lévő ARZ libanoni étterem teraszán ücsörögve tárult elém. Nem voltak hadak, nem dübörgött osztálynyi sereg esernyőre vagy kis zászlóra függesztett […]
