Mostanában ráálltunk a palacsintagyártásra. Az valahogy kötelező eleme lett a péntek estének, és ha nem túl éhes a csapat, akkor a szombati reggelünket is megédesíti, legalábbis a korán kelőkét biztos. A tészta bekeverése és sütése az én reszortom, de a héten Anna azzal lepett meg, hogy Alex, a francia srác szakácskönyvében található crêpe leírását addig […]
Anna a napokban egyszer csak előállt egy rakat ötlettel, hogy mi mindent enne, főzne. Az inspirációt a karácsonyi ajánlómban már dicsért, általa véletlenül megtalált Francia srác szakácskönyv adta, amit este – lelkes narráció mellett– meg is mutatott. Most egy perzsa rizst készített belőle, amihez köftét adtam, mert vannak a családnak olyan tagjai, akik számára egy […]
Az utóbbi két évben csodás új szokásokat vettem fel. Például rendszeresen eljárok reggelizni Ildi barátnőmmel. Egyszerűen rákaptunk az ízére, kutatjuk a minőségi helyeket, ahol jót ehetünk, a magunk békés, olykor fél napokat is felölelő módján. Nem könnyű a sok felkapott, fenszi, magamutogató kirakathely között meglelni a kissé szótlan kincseket, de pont ez a kihívás ebben […]
Lengyelországi túráimnak – közel negyven éve – egy biztos pontja mindig akad: a fánk. A helyiek könnyű, cukormázzal bevont, sokszor vaníliakrémmel, eperlekvárral töltött fánkjai ellenállhatatlanok, kóstolja bár az ember Zakopaneban, a Samantában, Krakkóban, a posztóházzal szemben, vagy Varsó bármelyik fánkozójában. Éppen ezért idén úgy döntöttem, hogy itthon is elkészítem. Igaz nem kapott cukormázat és be […]
