Az elmúlt években a Nők számára készített születésnapi torták tematikájában egyértelmű vezérfonál volt a mese, amiből mindig akadt egy, amit aktuálisan jobban kedveltek a többinél. Meglepő mód a Disney fémjelezte alkotások sorra megbuktak, viszont képesek voltak 8 éven át rajongani a világ legbárgyúbb pónilovaiért, akik már emberalakot is felvettek, csak ki ne szeressen belőlük a […]
Szeretem az őszt. A színeit, a fényeit és az ízeit. A gazdag, színpompás, talán kissé harsány nyári kínálatot követően a piac képe megváltozik, megenyhül, a pörgés lelassul, a színek arany árnyalatot öltenek, amikor a pultokon az ősz elénk borítja a kincseit. Szeretem az őszt. A fáradó fényt, a sokféle szőlőt, a sárguló leveleket, az utolsó […]
Egész egyszerűen nem volt más választásom. A férjem rajong a krémesért, megveti a nosztalgiakrémeseket, annál boldogabb, minél művibb a fellelt példány. Ebben sajnos nem tudtam kedvére tenni, de úgy éreztem, hogy ha gyártok egy közepesen rezgős, tepsinyi házi krémest, az fel fogja tudni venni a versenyt néhány mihaszna bolti vacakkal. A receptvadászat kezdetén kicsit meghökkentem. […]
Gödöllő számomra mindig egyet jelentett a kastéllyal, a főúri léttel, majd a Nők érkeztével új értelmezést kapott a hely, már egy kék és egy fehér paripa is beúszott az agyamba, Czigány Zoltán fantasztikus mesehősei, Csoda és Kósza, szombat óta pedig a nyál is összefut a számban a város említése kapcsán. A szabadnak tűnő, de nagyon […]
