Szívünk doktorai
Az elmúlt években a Nők számára készített születésnapi torták tematikájában egyértelmű vezérfonál volt a mese, amiből mindig akadt egy, amit aktuálisan jobban kedveltek a többinél. Meglepő mód a Disney fémjelezte alkotások sorra megbuktak, viszont képesek voltak 8 éven át rajongani a világ legbárgyúbb pónilovaiért, akik már emberalakot is felvettek, csak ki ne szeressen belőlük a kamaszodó közönségük.
De ami elkerülhetetlen volt, az bizony bekövetkezett, a Nők szíve már másért repes. Persze ebben én is hibás vagyok, az angol kultúra iránti rajongásom okán a Nőket agyonfertőztem Monty Pythonnal, Csengetett Mylorddal, bevezettem őket Sherlock világába, s a nyári szünet első napjaiban ártatlan mód megmutattam nekik a Dokit.
Magam is viszonylag kezdő voltam a témában, tudtam, hogy létezik a sorozat, de igazán soha nem vettem rá magam, hogy megnézzem, pontosabban a 2005-ben felújított Doctor Who első két része után sokáig füstölögtem az elvesztegetett értékes óráimon. A Nőknek azonban bejött. Olyannyira, hogy a nyár végére megettük az összes eddigi részt és a korábbi gyerekes vágyaikat felváltották a dokik. Testvériesen megosztoztak: közösen kedvelik a kilencest, együtt utálják a tizenkettest, Anna kisajátította a tízest és Zsófi pedig a mosolygós szemű, baltafejű tizenegyes dokit imádja.
Ennek köszönhetően a Pixie által készített idei tortán már nem Mia és a pegazus pihent, se nem pónik rodeóztak rajta, sőt a plüssállatok is leszorultak a tetejéről, hanem az ikonikus időgép, a TARDIS lett a maga a torta, aminek a két rajongott pasas dől neki laza eleganciával.