Mert, hogy én soha nem ettem iskolai menzán. Befizetve be voltam, de valahogy soha nem akaródzott azt a két-három napig változatos formában visszaköszönő alapanyagokra épülő étkezési kultúrát a magaménak érezni. Aztán így, vénségemre nekiálltam és megfőztem és megettem életem első menzaételét. Ami pedig erre a tettre sarkallt, az egy jóízűre sikeredett Hal a tortán adás […]
Szeretem a szőlőt. De főzni valahogy nem nagyon sikerül vele. Túl sok a magja, kemény a héja, egyszóval nem a legideálisabb alapanyag. Ennek ellenére izgat. Süteménybe már próbálkoztam vele. Összeházasítottam szilvával, egész szép eredményt kaptam. Aztán tegnap eszembe jutott, hogy mártásként viszont már ettem, nem is olyan régen és úgy milyen finom volt. Gyorsan el […]
Egészen furcsa mód, vasárnap is majdnem klasszikus került az asztalra. Az utóbbi időben sok mindent alkottam marhahúsból. Csináltam pörköltet, dinsztelt húst, sörös marharagut. Most valami másra vágytam. Így gyorsan felhívtam anyát, kifaggattam, majd nekiálltam életem első vadasának. Nem kinevetni. Na. Van, amit még nem főztem. Pedig szeretem. A három naposnak ígért vénasszonyok nyarát kihasználva úgy […]
A pénteki óvodai ünnepségek édességhegyei, a játszóházi torta emléke miatt a Nők családi ünneplésére valami ebédfélével készültem, a torták árnyékában. Zsófi húsimádatából kiindulva egy jó kis sörös marharaguval nyitottam, s folytatásként a vega vonásokat mutató Anna kedviért csirkés pitét kínáltam. Gombás, sörös, marhahúsos pite (családi mennyiség) 2 kg marhafelsál vagy lábszár 2 ek olivaolaj 2 […]
