Vadas marha, krumpligombóccal

Egészen furcsa mód, vasárnap is
majdnem klasszikus került az asztalra. Az utóbbi időben sok
mindent alkottam marhahúsból. Csináltam pörköltet, dinsztelt
húst, sörös marharagut. Most valami másra vágytam.

Így gyorsan felhívtam anyát,
kifaggattam, majd nekiálltam életem első vadasának.

Nem kinevetni.

Na.

Van, amit még nem főztem.

Pedig
szeretem.

A három naposnak ígért vénasszonyok
nyarát kihasználva úgy döntöttünk, hogy átcsavarogjuk a
vasárnapot, de az ebédre azért hazaugrottunk. Megérte.

Vadas marha, krumpligombóccal

1 kg marhahús (én most lábszárból
dolgoztam, ez nem a legideálisabb, inkább hátszín javasolnék
vagy felsált a célra)

5 szál sárgarépa

¼ zeller

3 fehérrépa

2 ek mustár

almaecet

1 lilahagyma

½ pohár tejföl

só

pár szem fekete bors

2 babérlevél

Az egyben hagyott húst egy nagyobb lábasba
teszem, a karikára vágott zöldséggel, az egészben hagyott
hagymával, borssal, babérlevéllel együtt. Annyi vízzel öntöm fel, ami
ellepi, egy kevés ecetet öntök hozzá és takarékra teszem, fedő
alatt. Így is hagyom vagy 3 órát. Ha megpuhult a hús, akkor külön
tálba szedem. Kivadászom a babérleveleket, majd a zöldségeket
turmixgéppel összesimítom. A szószt mustárral, tejföllel
kiegészítem, belefektetem a húst, hagyom, hogy átmelegedjen.

Krumpligombóc

1 kg krumpli

20 dkg finomliszt

1 egész tojás

csipet só

1 diónyi zsír

A krumplit megpucolom, kockára vágom, megfőzöm
és krumplinyomóval összetöröm. Amikor már langyos, akkor
hozzáadom a többi alkotóelemet és lágy, de rugalmas tésztává
gyúrom. Tenyérbe simuló, szilvásgombócnál kisebb gombokat
gyártok belőle.

Vizet forralok, kis sót hintek bele, majd ebben
kifőzöm a gombócaimat. A kész egyedeket tálra helyezem,
olivaolajjal meglocsolom.

Azt kell, hogy mondjam: nagyon finom lett. Nem is
hittem volna, hogy ennyire egyszerű és ilyen finom. Felvettem a
listámra, ezután gyakrabban kerül majd a családi étlapra.

S hogy merre jártunk vasárnap?

Vasúttörténeti Park

Visegrádi fellegvár