Sok kicsi

Semmi tévedés, igen ez a 2010-es Sok kicsi beszámolója. Ilyen az ha két ikres anyuka, esetünkben Julcsa és én időpontot próbál egyeztetni az ohodai vírusok közepette. De mivel kitartóak voltunk és nem adtuk fel, így a vasárnapi gyönyörű napsütés már kint talált minket a Rosinanteban.

A több körben egyeztetett menü alapanyagai a konyhában vártak miket, ahol nagyon hamar kést ragadtunk Julcsával és férjével, s nekiveselkedtünk, hogy elkészítsük az ebédünket.

Első körben egy mascarponéval és friss paradicsommal gazdagon megrakott lasagne-t készítettünk, majd a böjt jegyében összehoztunk egy jó kis ratatouille-t, Julcsa távol maradt lányaiknak készítettünk mogyoróvajas kekszet, magunknak pedig – desszert gyanánt – alkottunk egy tisztes adag túrós palacsintát. Közben beszélgettünk, ikres témákat boncolgattunk, közös ismerősökön merengtünk, a Nők folytonos kérdéseire feleltünk, majd kicsit dél után lerogytunk és sorra kóstoltuk a remekműveinket.

Igazán finomakat főztünk, sőt annyira jókat, hogy csak a lasagne-ról készült kép, a többit befaltuk, aztán szépen lassan összeszedtük magunkat és hazaautóztunk a tavaszi napsütésben úszó szigeten át. Remélem Julcsáékkal még találkozunk, akár újra kint a Rosinanteban.