Most már bizonyíthatóan tartunk a tavasz, a nyár felé, hajnalban madárdal üdvözöl, délben a kék égre nézek, és az olasz utunkat tervezem. Ebben a lélekemelő hangulatban a lehető legjobb dolog elugrani Nápolyba, és enni egy olyan igazi, egyszerűségében tökéletes pizzát. Zsófival így is tettünk, a hét elején felkutattuk a belvárosi dzsungel csendjében megbújó új Digó […]
Krakkóba mindig jó visszatérni. Először talán négy évesen jártam arra, szépiaszínű emlékeim között a főtér galambjai vannak, meg az, ahogy rohanok át a Wawel reneszánsz udvarán, mert anyának nem kell belépőt fizetnie, csupán egy mosolyt kér tőle a jegypénztáros, és ezt apámnak el kell újságolnom. A későbbi látogatásaim közül emblematikus, amikor a férjemet először vittem […]
Az utóbbi két évben csodás új szokásokat vettem fel. Például rendszeresen eljárok reggelizni Ildi barátnőmmel. Egyszerűen rákaptunk az ízére, kutatjuk a minőségi helyeket, ahol jót ehetünk, a magunk békés, olykor fél napokat is felölelő módján. Nem könnyű a sok felkapott, fenszi, magamutogató kirakathely között meglelni a kissé szótlan kincseket, de pont ez a kihívás ebben […]
Nagyjából 15 éve megy az erős küzdelem a Kolosy tér környékén. A Daubner elképesztő és öröknek tűnő sikerén felbuzdulva a gasztronómiai vállalkozással rendelkezők gyakorta tesznek kísérletet a környéken való megkapaszkodásra, több-kevesebb sikerrel. A hely ugyanis meglehetősen furcsa. Bár Óbuda egyik csomópontjának számít, ahonnan a Rózsadombot meghódító buszok indulnak, ahol elkanyarog a fonódó és elcsattog a […]
