Bridget Collins könyve erősen emlékeztetett Susanna Clarke Piranesi könyvére. Ahogy dolgozott az agyam, vitte előre a remekül szabott próza, amely sokat sejtetett, de keveset adott, én pedig eszelős módon próbáltam a regényben evidenciaként szereplő témákat kibontani, megérteni, feldolgozni és a színes képekbe illeszteni, mint afféle hiányzó puzzle-darabkákat. De tagadhatatlan: a könyv erős. A mondanivalója, a […]
Carrisi Mila Vasquez sorozatának második része elég vad hullámvasút, kiszámíthatónak tűnő, de sokszor meghökkentő fordulatokkal és kevéssé megjósolható kimenetellel. A rendkívül sötét hangvételű, ügyesen szerkesztett krimi gyors ütemben beszippantott, majd fogva is tartott szinte végig. Egyenletes, javarészt árként sodró tempójában kevés pihenést hagyott, miközben a lélek sötétjének minden bugyrát megpróbálta megmutatni. Mila Vasquez rendőrnő a […]
Christina Lauren Nem mézes hetek című könyve nekem számos párhuzamot juttatott eszembe, de leginkább Shakespeare Sok hűhó című darabjának főszereplő párocskáját idézte meg, a felvágott nyelvű Beatrice-t és a feleselésben mindig helyt álló Benedeket. Olive és Ethan született ellenségek, akárcsak az idecitált szépirodalmi alakok, gyakorta találkoznak nagyobb társaságban és az soha nem szül jó eredményt. […]
Finlay-vel az első perctől megértettük egymást, pontosabban én őt. Író, két gyerekes és az ág is húzza. Volt ilyen szakasza az életemnek és valljuk be, a megszépítő messzeség épp spongyát dob rá, de akkor, ott megélni kifejezetten nem volt kellemes. Egyszóval Finlay nem a legjobb napjait éli, egy friss válással, egy nempelenkás óvodással, egy igenpelenkás […]
