You are here: Home > Édes élet > Cantucci

Cantucci

cantucciRégebben, mikor a Plus még Plus volt és nem az ami most, szóval régen lehetett nagyon finom olasz mártogatós kekszeket kapni a Plusban. Egyszer próbaképp vettünk egy zacskóval, aztán következő alkalommal betáraztunk vagy 4 zacskónyit a pincébe.

Múlt héten, Rossana megtanított, hogy hogyan készítsünk ilyen csodás, kávéba, forralt borba mártogatható kekszet. Már a főzőest végén tartott közös vacsora alatt eldöntöttem, hogy ezt nekem le kell gyártanom, a lehető leghamarabb.

Cantucci

50 dkg finomliszt

3 tojás

15 dkg cukor

12 dkg vaj

1 tk sütőpor

1 citrom héja

1 bő marék mandula

A sütőporos lisztet összedolgozom a vajjal. A tojást jó néhány perc munkával habosra verem a cukorral. Belereszelem a citrom héját. Az egészet alaposan összedolgozom. A héjas mandulát egy szakácskéssel kicsit megvagdosom (nagyon kicsit) és a tésztámhoz gyúrom. Előkészítek egy sütőpapíros tepsit. A tésztámból egy nagy hengert gyúrok, amit úgy hét-nyolc darabra vágok. A darabokat szép téglára emlékeztető darabokra formázom (Rossana szerint tömzsi olasz asszonyokat kell formázni).

A tésztákat a sütőpapíros tepsire fektetem és 10 percre a 200 fokra előmelegített sütőbe teszem. Amikor már kicsit kezd színesedni, akkor kiszedem, szeletekre vágom és még 5-6 percre visszateszem a sütőbe.

Frissen magában és borral is finom. Később – ha marad és egy jól záródó fémdoboz vendégszeretetét élvezi – akkor már érdemes valamilyen folyadék mellé, mártogatósnak kínálni.

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.