Kifejezetten híve vagyok a bisztró-létnek. Kedvelem a hozzá tartozó enteriőrt, élvezem a nagyvonalú lazaságát, és azt, hogy nem szorítja magát keretek közé, azaz az étlap olyan játéktér marad, ami gazdag vadászmező nekem. Most is, ahogy a DOBKA-ban ülve azon morfondíroztam, hogy a sokszínű választékból hogyan építeném fel a napomhoz ideális menüsort. A rengeteg izgalmas tétel […]
Valljuk be, az utóbbi két hónapban nagyon belejöttünk a kanapén való létezésbe. Mi Zsófival már tökélyre fejlesztettük ezt a sportágat, de a család többi tagja sem maradt el tőlünk. Most végre kamatoztathatjuk a szerzett tapasztalatokat, a törökbálinti Sezlonyban dőlhetünk békésen hátra, hogy élvezzük az életet, a jó kávét, a remek limonádékat, és az egész napos […]
Az elmúlt hónapok utózöngéi még sokáig velünk maradnak. A karantén időszaka alatt született teóriák, elemzések mind-mind azt mutatják, hogy bár vágynánk visszazökkenni a megszokott kerékvágásba, szinte biztos, hogy picit más nyomvonalat jelöl ki számunkra mostantól az élet. Ez nem feltétlen jó, de nem is feltétlen baj. Lehet, hogy megfontoltabbak leszünk, lehet, hogy lassabban faljuk fel […]
A lasagne az olasz tésztaételek egyik legidőigényesebb, de egyben legszerethetőbb formája. Itt ugyanis teret és időt kell adni mindannak, ami a cucina povera tésztaételeinek a lényege: hogy a szósz és a tészta tökéletes szimbiózisba kerülhessen. Már sokszor sokféle módon megénekeltem, hogy miért fontos al dente-re főzni a tésztát, miért tartogatunk egy keveset a tészta főzővizéből, […]
