Vannak napok, amikor az ember csak dél körül eszmél rá, hogy enni kéne. Ilyen napokon szedem elő a wokot. A múlt héten a sarki kispiszkosTesco-ban leárazva figyeltek a mélyhűtőben a wokzöldségek, én meg a mélyhűtőm 17 literének legalább a felét feláldozva bespejzoltam. Annak idején, amikor még a Nők nem voltak sehol nagyon gyakran készítettem wokos […]
A Nők elég kiszámíthatóan működnek étel ügyben, de azért néha váratlan sikereket lehet aratni egy-egy olyan étellel, amire nem számítottam, de olyan is előfordult már, hogy az örök kedvencek egyike épp akkor, épp ott nem aratott sikert. Az út előtti hűtőkievés és a szezonalitás remek keveréke volt egy 20 perces ebéd, amit a Zsófi napokig […]
Tegnap rohanós délelőttöm volt. Korán indultam, egy kiadós tejeskávéval a gyomromban, úgyhogy 11 körül rám tört az éhség. Pont a Fény utcai piacon jártam, így gyorsan kerítettem két szelet mortadellát, aztán zsemlevadászatba kezdtem. Vagy az én emlékezetemmel van baj, vagy időközben felszívódott egy kenyeres az emeleti sorról. Nem találtam kedvemre való bucit, így a mortadellát […]
Akik követik a Facebook-on is a konyhám, azok már értesülhettek róla, hogy vasárnap testületileg jóllaktunk egy tisztes adag csirkepaprikásnak köszönhetően. Nem túl gyakori étel nálunk, de biztos, hogy a blog lassacskán 3 éves fennállása alatt többször készült már. Szinte mindig impulzus-főzés eredményeként született, így eszembe se jutott lefotózni, mielőtt belevetettem magam a tejfölös szafttal egységbe […]
