Két éve ilyenkor Provence-ban élveztük a nyarat, és valljuk be, számomra meghatározó volt az ott töltött két hét. Élveztem a nyugalmat, még a tikkasztó hőség ellenére is pihentető volt csak úgy lenni, figyelni a levendulák közt dolgozó méheket, a virágokon ringó lepkéket, a messzeségben a Mont Sainte-Victoire vonulatait, hallgatni a kabócákat, lelassulni. Ez a varázslat […]
A flamand festészet, az életképek és a csendéletek a gyerekkoromat jelentették. Nem, nem a Szépműben nőttem fel, hanem apám mellett, aki a szocialista Képcsarnok vállalaton belül a valutahiány pótlására létrehozott, nyugatra eladni kívánt festményekkel foglalkozó osztályt vezette. Apa hamar rájött, hogy bármilyen tehetséges is a szocialista kortárs festők egy része, a hanyatló nyugat leginkább a […]
Kiskamasz korom óta olvasom Christie könyveit. Mindet. A naplóit, az álnév alatt írt regényeit, a kezdeti zsengéit és a legnagyobb műveit. Humora, éleslátása és talpraesettsége minden írásából sugárzik, éppen ezért nem bírtam soha bevenni azt a történetet, miszerint első férjétől való válást megelőző eltűnése egyfajta amnéziás sokknak volt köszönhető. Christie igazi viktoriánus elvek szerint élő […]
Máté Péter nem az én hősöm. Pont annyival születtem később és pont olyan zeneileg is konzervatív környezetben nőttem fel, ahova ő – tudatosan – nem ért el. Egészen az első tehetségkutatókig nem tudtam a dalait archoz, tragikus sorhoz kötni, amíg a nemzedékem néhány feltörekvő énekese meg nem látta a szépséget a dalaiban és úgy interpretálta, […]
