Csirke. Amolyan szeretem is, meg nem is étel. Alapjáraton vöröshús evő vagyok, de néha jól esik a csirke ropogósra sült bőrit enni. Ha már csirke, akkor viszont a combja, mert nálunk mindenki ezt favorizálja, én viszont nem vagyok hajlandó abban az áldozati szerepben tetszelegni, amiben anya, aki mártír képpel mindig megette a maradék mellit, […]
Szeretem Jamie-t. Persze csak úgy plátói mód, de alapvetően kedvelem. Persze esélyem sincs azzal a vehemenciával, tudással és anyagi hátérrel főznöm, sütnöm, de azért esténként szívesen húzódóm a fűtés közelébe, lábaimat magam alá szedve a takaró alatt, miközben Jamie receptjeit olvasgatom. Szolgai receptmásolás nem az esetem, de ötleteket szívesen merítek. Így keveredtem az x. oldalon […]
A hosszúhétvégéknek, teleléseknek, nyaralásoknak valami mindig áldozatul esik. Egy elfelejtett szobanövény, némi gyümölcs, zöldség….Nálunk most az almák sínylették meg a lengyel kirándulást. Ráncosak és szomorúan fénytelenek lettek. Épp ezért tegnap, a sokadik mosás/teregetés-kör közepette kompóttá varázsoltam őket. Reggelre már nem vágytam kompótra, viszont felrémlett bennem Eszter csirkés, tésztás, sajtos étke. Így született: Csirkemell sajtos almaszószban […]
A múltkori nagy tyúklevesnél vettem egy tisztes csirkét….azt a fajtát, aminek nincs halíze, nem ereszti ki a levét és esik össze a felére, mire úgy, ahogy megsül…. Aztán itt van ez az ősz…meg a gesztenye…a szilváról már nem is beszélve… És a hűtőben elheverő knédlivel is kellene már kezdeni valamit. Így született: Gorgonzolás csirke, gesztenyés […]
