Tiropita
A múltkor Fahéj és Feta levélben szólt, hogy menjek játszani. Levelet levél követett és én valahol írtam, hogy visszavonhatatlanul csodás élményeim vannak egy rodoszi tiropita kapcsán.
Másnap Fahéj és Feta blogján megjelent a recept. Én meg megsütöttem. Érdekes mód a lányoknak melegen nem ízlett, viszont másnap, mikor már kellemesen szendvics jelleggel összeállt a pite, na akkor nagy élvezettel falták.
Tiropita
1 csomag (8 lapos) réteslap
50 dkg feta
3 fehérje
1 tojás
némi oliva
fenyőmag
A pitetálat olajjal vékonyan kikenem. Ebbe fektetek egy réteslapot, kenem, teszem rá a következőt, olajjal ezt is megkenem, jön rá a harmadik lap, majd az olajos masszázs, újabb lap. Erre viszont nem kenem az olívát, hanem a villával szétnyomott, tojásfehérjékkel és tojással alaposan elkevert fetát halmozom rá. Újabb réteslapért nyúlok, ezzel fedem a krémet, ezt már újra olajozom, jön a hatodik lap. Olajozom, ráfektetem a következő lapot, kenem, majd az utolsó lappal befedem. Összesodrom a széleit, hogy megtartsa a tölteléket, majd némi fenyőmaggal megszórom és 190 fokon úgy 30-35 percig sütöm.
Tökéletes vacsora.







