Séf 921 kitchen – Székesfehérvár
Eszternek és Krisztiánnak volt egy álma. A sok évtizedes konyhai munka beteljesüléseként a saját, kétszemélyes gasztronómiai szentélyüket szerették volna megteremteni, ahol Krisztián szenvedélye, kreativitása végre kiteljesedhet, megmutathatja, mit gondol a minőségi gasztronómiáról és vendéglátásról. Vagy inkább vendéglátásról és gasztronómiáról. A Séf 921 kitchen esetében ugyanis a vendég sokkal előkelőbb pozícióba kerül, mint a legtöbb étteremben, a kis létszámnak, a nem forgó asztaloknak (azaz egy este csak egy vendégé az asztal, nincs presszió, csak békés élvezet) köszönhetően itt valóban vendégül látják az ide érkezőt. Igényeire szabják a teret és az élményt, legyen szó randevúról, családi eseményről, közös ünneplésről, csapatépítésről vagy épp egy séfasztalos közös étkezésről.
Eszter és Krisztián Székesfehérvár belvárosában, a fürdő mellett találta meg a tökéletes helyszín, egy régi épület földszintjének boltívei alatt üzemel a látványkonyha, amely rengeteg eseménnyel várja az ide érkezőket. Eleve nap közben is be lehet térni, hogy helyi, kézműves finomságokra, borokra tegyünk szert a delikát részlegen, különben meg Krisztián tematikus estjein, minden héten megújuló menükínálatával szolgáló alkalmain vehetünk részt, amely messze túlmutat egy szimpla éttermi vacsorán. A hangulatos, otthonos teret nagyon szerethető módon uralja a konyha, hozza az otthoni, bulikból jól ismert hangulatot, ahol mindig minden fontos a konyhában történik, de mellette elegáns és igényes környezetet is teremt az étkezésekhez. Ezt a kettősséget a házigazdák jelenléte oldja, Eszter óvó tekintete nem csak a vendégek mozdulatait kíséri, hanem Krisztiánét is, aki gyakorlottan dolgozik a jól felszerelt egyszemélyes konyhájában. Itt minden kézre áll, látszik, hogy nagy gonddal alakították ki, a tér felveszi Krisztián alakját, hozzá idomul, vele lélegzik.
A fogások pedig születnek. Krisztián megfontolt mozdulatai alól bomlanak ki, apró részekből tevődnek össze, megannyi gondosan elkészített darabja egy nagy kirakósnak, amely végül előétellé, levessé, főfogássá és tányérdesszertté nemesül. Krisztián szeret kísérletezni, érezhetően nyitott az új technológiákra, a fine dining megoldásaira, behozza a helyi alapanyagokat, keresi a reflexiókat, játszik a textúrákkal, szépen építi fel a fogásait.
Egy falatnyi amuse bouch-sal indítunk, Krisztián a parmezánropogós vásznára helyezi az értékeket, az ízek a formában otthonra lelnek. Még egy harapásnyi nyár kerül elénk, aszalt paradicsom, paradicsommajonéz viszi a prímet. Ropogtatunk, örülünk, mindenki oldódik, hosszan fejtegetjük a világ dolgait, faggatjuk a séfet, majd gyűlünk a pultnál, figyeljük, ahogy tálal.
Hideg lecsó, onsen tojással koronázva, padlizsánnal körítve, szalonnapörccel megszórva, fújt üvegre emlékeztető burgonyachipssel kerül elénk, a savak hangját tovább erősíti a savanyított shimeji gomba és a pácolt lilahagyma. Mellé bor is érkezik, még szép, hogy a környékről, a móri BRIGÁD pincészet 2024-es rajnai borával nyitjuk a sort, amely szintén szépen reflektál a savakra.
A leves a póréhagyma dicséretét zengi, számos formában jelenik meg a hagyma a burgonykrémes leves betétjeként, szalmaként, norilapos mozaikként, barna vajjal, krémként, hamu formájában, fürjtojással párosítva, lilaburgonyával színesítve. A bor itt is jól illeszkedik a fogáshoz, a földes jegyek mellé a kesernyés lecsengésű, a Czuppon borászatból érkező Nadapi zengő izgalmas választás.
A leves után újra zsizsegünk, figyeljük, ahogy Krisztián tüzet csihol, süt, majoránna illata száll, friss rozmaring találkozik a kacsazsírral, hiszen újabb alkotás készül, a tányérok sora megtelik élettel, a rosé kacsamell izgalmas társaságot kap. Tányérra kerül az almás zellerkrém, savanyított zeller, mustármagos alma, kacsamáj krokett, alma chips is érkezik, a roppanósságot a friss dió adja, a színek intenzitásáról a céklahamu gondoskodik. A feketeribizli-jus és a Nadapról, a Bakos Borászattól érkező Lover siller még mélyebb aromákat csal elő.
Lelkesedünk, bár a jóllakás már fenyeget, de nincs mese, ebből tényleg mégis mit hagyjunk ott? Közben tovább trafikálunk, élvezzük, hogy nem vagyunk időhöz kötve, hogy csak ránk figyel a konyha, amely Krisztián tekintetével pásztázza a tányérjainkat, közben megfontolt mozdulatokkal nyúl a hűtőbe, kerül elő minden, ami a desszerthez kell.
Ősz van, a lúdláb szezonja, jön a meggy, felkészül a csokoládé, új tányérsor várja, hogy történeteket meséljen. Krisztián pedig alkot, a részekből megszületik a monodesszert, a monodesszert pedig átlényegül tányérdesszertté. A csokoldémousse ott pihen a bársony alatt, kerül bele meggyragu, mellé meggy coulis, meggykaviár, meggyfagylalt pihen a morzsaágyon, formásan, izgalmasan, csokoládé fedő kerül a ragura, majd az egészet egy roppanós tésztafátyol zárja, így kerül elénk. A meggy savassága szép, nem tolakodó, a csokoládé él a mousse-ban, nincsenek felesleges ízek, felesleges édesség, csak ideális textúra, kellemes, jól megfogható lágyság, összeillő aromák, amelyekhez a minimális maradék cukorral rendelkező nadapi Fush Ujvári Pincéből érkező vörös D-moll cuvée pont annyit tesz hozzá, amennyitől még kerekebbé válik.
A Séf 921 kitchen pont attól szerethető, hogy őszinte: itt minden a konyháról, Krisztiánról és a gasztronómia iránti szenvedélyről szól. Menjetek, vigyétek magatokkal szeretteiteket, barátaitokat, foglaljatok asztalt akár egy különleges alkalomra, akár csak egy megállóra, Balatonra menet vagy a Velencei-tónál nyaralva. Élvezzétek a minőségi, izgalmas és személyre szabott élményt, ünnepeljetek, kóstoljatok.
