Lehetőségek és kihívások 50 felett – Társadalmi elvárások és egyéni utak

Az öregedés olyan, mint a vegán tejalternatíva. Annyiszor borzadok el ezen a megfogalmazáson, szóhasználaton, ahányszor szembejön velem és ezzel korántsem vagyok egyedül. A mai X generációsok tudatosabbik fele biztosan hasonlóan érez, hiszen megbízható és aktív tagja annak a társadalomnak, amely az ageizmus jegyében az öregedést társadalmi ítéletként kezeli és süti rá mindenkire, akiket az uralkodó közösségi média-irányzatok, a tanult minták alapján túlkorosnak ítél.

A mai Tudatos Öregedés Alapítvány által létrehozott, a sajtó munkatársainak tartott eseménynek már a meghívóján felszaladt a szemöldököm. A tudatosság nevében lassan meghatározhatnánk valahogy ezt a fajta korbéli mozgást, ami borzasztóan messze esik mindattól, amivel a korábbi generációknak szembe kellett néznie, viszont jelenleg is számos együtt élő generációt érint, ahol a jobb kommunikáció, az érzékenyítés és az elfogadás jegyében nagyon nagy reformokra lenne szükség, amelynek csak egy körömpiszkonyi, de mégsem elhanyagolható része a megfogalmazás. Addig, amíg nincs, aki ezzel foglalkozva megkeresné a helyes kifejezéseket, addig marad a longevity, és mögé gondolunk bármit, amit a teremtő képzeletünk csak megenged.

A mai beszélgetés egyébként számos szempontból hasznos volt. Jó volt látni, hogy ha nem is össztársadalmi szinten, de elindult egy párbeszéd, alakul valamifajta új nézőpont, amely ugyan a problémát a mai magyar valóságból kiszakítva, mintegy klinikai körülmények között vizsgálja, de önépítés szempontjából, a probléma megfogalmazásának képességéhez vezető önismereti úton beépíthető és hasznos mondatok hangzottak el.

A steril vizsgálódás és egy hivatkozott, reprezentatív, de egyértelműen olykor a válaszadók valósághoz való viszonyát a valóságnál jobban mutató felmérés mellett a legnagyobb problémát én abban látom, hogy a leginkább érintett X generáció tagjainak jelentős része számára mindez olyan, mintha Mz/x világába kapnának egy röpke betekintést, hogy ilyen is lehet az élet pár évszázad múlva, holott mindez (részben) az ő valóságuk is lehetne. Nem mondom, hogy lehet, mert ahhoz kellenének azok a háttérintézmények, szükség lenne arra a jól működő szociális ellátórendszerre, amelynek jelenleg teljes mértékben híján vagyunk és így csak az egyén felelőssége marad az élethosszának növelésében, annak minőségének fenntartásában, szellemi képességeinek megőrzésében.

Persze, ez is csodás feladat, én magam ilyen környezetben nőttem fel, apám még 80 évesen is szaktanácsadóként dolgozott és a szakma számon, a munka pedig életben tartotta, a férjem most is egyetemi továbbképzésre jár és már beadta a jelentkezését a felvin és ha valaki azt kérdezi, hogy vannak-e terveim, attól csak annyit szoktam kérdezni, hogy ráér-e meghallgatni a választ.

Az elmúlt évtized társadalmi változásai, a várható életkor, a családi életciklus szakaszai kitolódása, az aktív élethossz megnövekedése új terheket és kihívások elé álltja az egyén mellett a társadalmat is és lassan mind a kettőnek szólni kéne erről, hogy valamilyen szinten felkészülten, a társadalom és önmagunk által elfogadva, önazonosan éljük meg az életünk elkövetkezendő második felét.

Tények – Magyarországon

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40%-ot, és szakértők szerint 2030-ra minden harmadik munkavállaló 55 év feletti lesz. Ennek ellenére sokan nincsenek felkészülve az aktív időskorra: az 50-69 évesek 56%-a már gondolt magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, 37%-uk pedig emiatt nem is vágott bele új dolgokba – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös kutatásából.

A magyarok 69%-a szerint az egészségügyi problémák az öregedés elkerülhetetlen velejárói, és 60%-uk úgy gondolja, hogy a kor előrehaladtával rendszeres fájdalommal kell együtt élni. Az 50-69 évesek 75%-a tapasztalja, hogy időnként fájnak az ízületei, 48%-uk pedig fogai állapotának romlását is érzékeli – mégis, az érintettek fele nem aggódik emiatt.

Az öregedéshez való hozzáállás meghatározza az életminőséget: egy Yale Egyetemen végzett kutatás szerint azok, akik pozitívan tekintenek az időskorra, akár 7,5 évvel tovább élhetnek. Szakértők szerint az öngondoskodás-szemlélet és az aktív életmód segíthetne megkérdőjelezni az időskorral kapcsolatos sztereotípiákat és hozzájárulna az egészség megőrzéséhez.

A Haleon és a Tudatos Öregedés Alapítvány hosszú távú együttműködést indított, hogy szemléletformáló kampánnyal támogassa az 50 év felettieket az egészségtudatos, aktív öregedésben.