Ez a húsvét más lesz

Sokunk életében az idei húsvét nagyon más lesz. Talán anya emlékszik még háborús ünnepekre, szűkölködő időszakokra, de nekem, a magam negyven évével újsütetű érzés az idei ünnep. Bár már egy bő hónapja kint virít a lakásban a dekoráció, a jelenkor eseményei azért csak felülírták, valamelyes lemosták, vagy inkább a karanténnal összemosták a Húsvétot.

A változás nem csak nálam zajlott le, a prioritások nem csak a mi háztartásunkat szabták át, jó eséllyel a világon mindenütt máshova kerültek a hangsúlyok.

A húsvéti készülődés ugyan nem maradt el idén sem, de súlyából sokat vesztett, és ezt a Magyar Édességgyártók Szövetségében is látják, érzik. A bezártság ellenére életre hívott online sajtótájékoztatójukon elhangzottakat magam is alátámaszthatom: idén jóval kevesebb csokitojás és csokinyúl költözik be vasárnap reggel az otthonunkba, mint szokott.

Ennek nálunk főleg mi, Nők vagyunk az okai, a szokásos futkorászós életmódunk helyett – sporttal megtöltött, de – itthon zajló mindennapjainkba ezek a nyulak most nem csak az édes pillanatokat, hanem egy csipetnyi lelkifurdalást is hoznak, hiszen a beltartalmukat sok esetben most nem tudjuk lefutni, legyalogolni, elégetni. A karantén utánra viszont vannak terveink és egy adott ruhatárunk, amin szintén nem kívánunk változtatni.

Ha nem is feltétlen ebből a megfontolásból, de a társadalmunk jelentős része szintén a funkcionális, egészségesebb snackek felé vette az irányt, ezen a tavaszon a müzliszeletek piaca ugrott meg, jó eséllyel a tartósságuk, és a bennük található tápanyagok, alapanyagok okán.

A lakossági tárazások másik nyertesei a sós snackek lettek, ezekből is jóval több fogy, mint korábban, látványosan a kekszek és a snackek korát éljük.

A csokinyulak viszont ott árvállnak a polcokon, a szakzsargonban figurális termékekként emlegetett nyulak és csokitojások piaca idén csupán az amerikaiaknál ugrott meg, a magyar lakosság – hozzánk hasonlóan – szolidabb módon vásárolt be az ünnepekre, bár a gyártók szerint azért óvatosan bánjunk a nyulak elhagyásával, mert lesz az a pillanat, amikor rádöbbenünk, hogy a csokinyúl pont annyira a húsvétunk része, mint a sonka (és igen).

Az édességek gyártása azonban folyamatos, a magyar piac szereplői egyhangúan kijelentették, hogy fennakadások nélkül képesek működni, a munkaerő megtartására törekedve, a legszigorúbb higiéniai szabályokat alkalmazva dolgoznak azon, hogy ne legyen üres polc a boltokban. A beszállítások mostanra stabilizálódtak, a keksz és funkcionális termékek vonalán érezhető volumennövekedést tudják kezelni, nem lesz hiány semmiből.

Mert az édességre ebben a furcsa, bizonytalan helyzetben is szükségünk van. Egy falat emlékre, a gyerekkorunk ízeire, a felnőttkorunk kedvenceire, amelyek az állandóság biztonságát jelentik számunkra. Én a magam részéről a Nőkkel együtt csokoládéval és a kedvenc gumicukraimmal ünnepelek.