You are here: Home > Tészta, de fő > Penne carbonara

Penne carbonara

Pates_couv_Hu.inddA Móra új kiadványából főztem. Eredetileg a Nők is társulni kívántak, de aztán rájöttek, hogy már csak napok vannak hátra a nyári szünetből, így inkább kimaxolják a pihenést és huszonnégy órában prücskörésznek.

Én viszont eldöntöttem, hogy tesztelni fogok és szombat dél lévén ennünk úgyis kell, ráböktem az egyik tésztás receptre, s nekiálltam.

A spagetti carbonara évekig kísértett. Kinga barátném egykor meglehetősen szűkös étlapján ez a tétel a feltétel nélkül elfogadottak között szerepelt, így ha azt akartam, hogy az együtt töltött nyaralások, weekendek, szilveszteri csatangolások során ő is egyen, akkor spagetti carbonarat kellett készíteni. Szerencsére a témán belül nem volt túl igényes, így a zacskós megoldások is szóba jöhettek, de be kell valljam, a tejszínes sonka illata egy idő után nem töltött el örömmel.

Most viszont egy izgalmas receptre leltem a könyvben, amely azzal kecsegtetett, hogy egy lábasban, pikk-pakk megfőzhető a carbonara. Kicsit variáltam az elkészítésen (nem, soha nem férek a bőrömbe), s valóban hamar asztalra került az ebéd. A Nők boldogan falták.

IMG_4679_v

Penne carbonara

50 dkg penne

25 dkg kockázott bacon

10 dkg parmezán

50 dkg tejföl

1 nagy fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

8 dl víz/alaplé

kevés olíva olaj

Egy nagyobb lábasban felhevítem az olíva olajat, majd rádobom az apró kockára vágott hagymát és közepes lángon, néha kevergetve megdinsztelem. Amikor már majdnem jó, akkor hozzáadom a szintén apróra vágott fokhagymát (először vékony szeletekre vágom, majd azt a szakácskéssel kissé tovább sarabolom). A hagymára mehet a bacon, majd azt hagyom, hogy alaposan kisercegjen. Ezután ráöntöm a tésztát és gyakori keverés mellett pirítom egy darabig. Az egészet felöntöm vízzel vagy alaplével. Alaplé esetén eltekintek az enyhe sózástól, ha csak vízzel dolgozom, akkor viszont finoman sózom az ételt.

Átrázom a lábast, ha jól dolgoztam, akkor a tésztát ellepi a folyadék, ha nem így lenne, akkor annyit pótlok, hogy valóban ellepje. Hagyom főni a tésztát, egyszer-kétszer átkeverem, majd amikor már al dente, akkor hozzáadom a tejfölt, ezzel is hagyom egy-két percet főzni, s végezetül ráreszelem a parmezánt.

Aztán már semmi más dolgom nincs, mint tálalni.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.