Ozsonna a szőnyegen

Pénteken piknikeztünk. A gyönyörű napsütésben, egy hatalmas zöld takarón ücsörögve ettünk, ittunk, beszélgettünk a vendégeinkkel.

Tavaly, amikor Nemisbéka megkeresett a Sokkicsi ötletével, szinte azonnal tudtam, hogy mi lesz az én felajánlásom. Egy jó kis ozsonna. Többet nem is gondolkodtam a dolgon, láttam magam előtt a megrakott asztalt és tudtam, hogy igen rám leginkább egy süteményekben való tobzódás a jellemző.

Aztán lezajlott az akció, megszülettek a nyertesek és most pénteken végre én is vendégül láthattam a magam nyerteseit. Kingát, a kislányával Julcsival, valamint Kinga testvérét Csillát, aki szintén magával hozta a picurka lányát, Jázmint.

Jázmin a fél évével leginkább a földön érezte jól magát, így hamar előkerítettem egy nagy takarót, és a kicsi lányt követve nemsoká az egész társaság a szőnyegen ücsörögve evett és beszélgetett. Anna boldog volt, hogy pátyolgatnivalókat kapott, Zsófi meg mellettem halmozta fel a plüsskészleteit és a lelkemre kötötte, hogy véletlenül se engedjem egyik kislányt se a szent állatok közelébe.

Nagyon jól éreztük magunkat. A beszélgetésnek csak a két apró álmossá válása vetett véget.

S hogy mivel vártam a vendégeimet?

Készítettem egy gesztenyetortát, volt kakaós kuglóf, meg egy kis anya-féle almás pite és hogy valami sós is legyen, sütöttem egy nagyobb adag sajtos-tejfölös pogácsát.