Gránátalma újratöltve

A múltkori joghurttortánál annyira eszementen jó volt a krém-bogyó párosítás, hogy a helyzet szinte adta magát.

Egyrészt volt egy kevés magában árválló fehérjém, egy éhes férjem, ohodában éhező leánygyermekeim, plusz jómagam, aki majd meg veszett egy kis édességért. Így aztán az ebédet követően elkészítettem a krémet, alaposan kisütöttem, este meg egy tisztes tejszínhab paplannal a tetején és persze a rubinhoz hasonló magokkal gazdagon megszórva került a család elé.

Az üres tál meg úgy 20 perc múlva landolt a mosogatóban.

Pavlova, 4 éhes személyre

4 tojás fehérje

20 dkg porcukor

1 kk ecet (a balzsam színvilága nem szerencsés, fehérrel érdemes próbálkozni)

1 tk kukoricaliszt

Tetejére:

2,5 dl 30%-os habtejszín

2 kk vaníliás cukor

1 gránátalma

A fehérjéket elkezdem a gépi mixerrel felverni. Mikor már kezd összeállni, akkor kanalanként hozzámérem a cukrot. Ezzel alaposan elkeverem, hogy ne maradjanak benne eldolgozatlan részek, majd jön hozzá az ecet és a liszt.

A keverékemet egy spatulával ráhalmozom (inkább felfelé dolgozom, mert egy kicsit úgyis terülni fog) egy sütőpapíros tepsi közepére és a 130 fokra előmelegített sütőbe tolom, 75 percre.

Az idő lejárta után nem kapom ki, hanem hagyom hogy a sütővel együtt hűljön ki.

Tálaláskor egy süteményes lapáttal óvatosan felszedem a papírról és egy tányérra csúsztatom. Frissen felvert – enyhén vaníliás – tejszínhabbal takarom és idénygyümölcsökkel díszítem.