Zsályás malacsült, újkrumplival

Abban a pillanatban, amikor megszülettek a Nők, látszott, hogy egy vagány és egy érzékeny lelkű nőszemély került a pártfogásunkba. Erre az elmúlt négy évben nem is nagyon cáfoltak rá. Anna mindig fiúsabb vehemenciával veti bele magát az Élet sűrűjébe, Zsófi meg a szellemi szabadfoglalkozásúakra oly jellemző mélázással tárja fel az univerzum rejtett összefüggéseit.

De meglepetésemre Annát jobban megviseli egy haló poraiban velünk utazó süllő, míg Zsófi a napokban szinte már lelkesedve nézegette a hűtőpultban árválló fél malacfejet, amit a magam részéről legszívesebben még a látásom perifériájából is kiszorítanék.

A húsimádaton kívül másra nem igazán tudom visszavezetni.

A tegnapi ebéd is neki kedvezett:

1 kg bőrös malackaraj

1 marék zsálya

4 gerezd fokhagyma

A malacot a csontok mentén nagyjából felszeletelem. A fokhagymát vékonyra szelem. A szeletek közés sót és zsályát morzsolok, majd a halványra vágott fokhagymáimat is közé illesztem. 210 fokra melegített sütőbe teszem. Nem fedem, nem locsolom, csak hagyom szépen megsülni.

Eközben a már korábban beáztatott újkrumplit megpucolom, felkarikázom. Egy mély, fedős serpenyőben vajon megpárolom. Utolsó pillanatban 2 csokor petrezselyemmel meghintem.