Kefirre fel!
Amikor dolgozni kezdtem, pontosabban, amikor a Matáv marketingosztályán megkezdtem a szakmai gyakorlatomat, az akkori főnököm, egy mérhetetlen energikus és izgalmas nő, rászoktatott arra, hogy ha frissen és hatékonyan akarok dolgozni, akkor a táplálkozásomat is ehhez igazítsam és a kezembe nyomta életem első kefirjét. Nekem ezek az becsípődések soha nem mentek zökkenőmentesen, 24 év paradicsommentes lét után kiettem a Mészáros utcai Rózsit a teljes kínálatából, mert annyi pótolnivalóm volt és ez a kefirrel sem volt másképp. Egyszerűen imádtam azt a hideg savasságot, azt a sűrű állagot, ami krémes, de nem zsíros, azt, ahogy a mellé harapott kiflivel tökéletes szimbiózist alkotnak, valami olyanféle teljességet, amit csak egy fehér pöttyös piros bögre tehetne még teljesebbé.
Ez a karakteres, enyhén pezsgő ital ma újra a figyelem középpontjába került, hiszen a fermentált termékek évek óta az egészségtudatos, kiegyensúlyozott étrend alapkövei. A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek a baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek a fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, üdítő itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket, titkukat szigorúan őrizve.
A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során alkalmazott jótékony mikrobák, többek között a Lactobacillus kefiri baktériumtörzsek és az élesztőgombák miatt a tejsavas mellett egy enyhe alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a jellegzetes, pezsgő ízvilág, és az is, hogy a termék élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz. A Danone szakmai partnereként is közreműködő Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna rávilágított, hogy a probiotikumok nagymértékben hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából kulcsfontosságú, de az immunrendszer működésére és az általános közérzetre is komoly hatással van. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel hozták összefüggésbe, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén mutatkoznak.
A mikrobiom támogatása mellett a kefir azért is népszerű választás, mert a fermentáció során jelentősen csökken a tejcukor, vagyis a laktóz mennyisége, így a tejet nehezebben emésztők is lényegesen jobban tolerálják. A szervezetben a tejcukrot bontó laktáz enzim mennyisége és aktivitása az évek előrehaladtával természetes módon csökkenhet, ezáltal a kefir az idősebb korosztály számára is kifejezetten előnyös.
A benne található értékes kazein- és savófehérjék támogatják az ásványi anyagok hasznosulását, miközben a termék maga is gazdag kalciumban, magnéziumban, foszforban, káliumban, valamint A-, D- és B-vitaminokban, miközben alacsonyabb zsírtartalma révén észrevétlenül simul bele a mindennapi táplálkozásba.
A kefir ráadásul az egyik legsokoldalúbb gasztronómiai alapanyag, amely messze túlmutat a klasszikus tízórai vagy a reggeli granolás tálak keretein, és igazi titkos fegyverként működik a konyhában. Természetes, tiszta savassága okán például kimondottan zseniális húsok pácolásához, mivel a savas közeg finoman lazítja a rostokat, ezáltal a húsfélék sütés után rendkívül omlóssá és szaftossá válnak.
A meleg, nyári napokon a kefir tökéletes textúrát ad a hideg főzelékek habarásához, ahol a nehezebb, zsírosabb tejszínt vagy tejfölt helyettesítve nyújt selymes, mégis frissítően könnyed alternatívát. Ugyanez a hűsítő jelleg érvényesül akkor is, ha zöldfűszerekkel, fokhagymával vagy citromhéjjal kombinálva salátaöntetek és mártogatósok bázisaként használják fel.
Bár önmagában nem csodaszer, a kefir a kulináris kreativitás és a tudatos táplálkozás metszetében valóban rászolgált arra, hogy az egyik legfontosabb modern alapanyagként tekintsünk rá.
