You are here: Home > Tészta, de fő > Obwarzanek

Obwarzanek

A krakkói „perec” igazi jelképévé vált a városnak, ami nem is csoda, hiszen 1275 óta kapható Krakkó főterén, és azóta eszi helyi lakos, turista és galamb egyaránt. A obwazaneket már idejekorán másolni kezdték, így a középkorban rendelet és városfal védte a valódi tésztát készítő pékeket, akik manapság is külön felhatalmazással készíthetik el a valódi, megismételhetetlen péksüteményt, napi 150000 darabban.

A kerekperec valóban Krakkó jellegzetessége, amit ugyan lelkesen vesznek a turisták, de a helyiek a buszállomáson ugyanúgy zsebükbe túrnak a két zlotyért, hogy meglegyen a reggelinek vagy épp tízórainak szánt süteményük.

Az Obwarzanek Múzeumban nem csak a tészta történelmével ismerkedtünk meg, hanem a készítését is elsajátítottuk. Ha egyesek hasonlóságot vélnek felfedezni az obwarzanek és a bagel között, akkor jó orruk van: az Újvilágba kivándorolt lengyel zsidóság körében született meg a XVIII. század második felében ez a remek lukas tésztaféle, amely elkészítésében, kinézetében sokban emlékeztet az obwarzanekre, de ahogy azt a krakkóiak nem győzik hangsúlyozni, az egy teljesen más történet.

obwarzanek_v

Obwarzanek

50 dkg finomliszt

0,5 dl étolaj

1 tk cukor

7 g száraz élesztő

1,5 tk só

2,5 dl langyos víz

2 ek. szemes mák

Fürdőhöz:

5 l víz

3 ek cukor

A lisztet egy nagyobb keverőtálba szitálom, hozzáadom a sót, cukrot és az élesztőt. Átkavarom, majd beleöntöm az olajat és a vizet. Kézzel vagy robotgéppel alaposan kidagasztom.

A kész masszát tiszta konyharuhával fedem, meleg helyen hagyom a duplájára kelni. Utána 10 egyforma gombócra szedem (mérleg használata nem szégyen). A gombócokat két egyforma darabra tépem, amiket nagyjából 20 centis hurkává sodrok. A két hurka végét összecsípem, majd összefonom, ügyelve rá, hogy ne nyújtsam tovább a tésztát, és a végén kört formázok belőle, a végeit eldolgozom.

Egy lábasban cukros vizet forralok, a sütőt 225 fokra előmelegítem. A karikákat szűrőkanálon tartva 20-30 másodpercre megmerítem a lobogó vízben, majd sűrű rácsú sütőrácsra teszem és megszórom mákkal (vagy szezámmaggal, esetleg nagy szemű sóval). Amikor az összessel kész vagyok, akkor a rácsot a sütőbe tolom, és mélyarany színre sütöm a tésztákat. A rácson hagyom kicsit hűlni, majd kínálom.

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.