Velencei tiramisu
A hétvégén egy olyan desszertet készítettem, ami minden ízében kedves a szívemnek. Egyrészt velencei, másrészt tiramisu, harmadrész Jamie kezei alól kanyarodott ki. A frissen kapott receptkönyvnek köszönhetően a sorozatban látott tiramisu reprodukálása nem okozott gondot, igaz menet közben némileg felül írtam a receptet, ismerve a család befogadóképességét és ízlését.
Angol haverom akkora mennyiségekkel csapott bele a lecsóba, hogy jogosnak éreztem, ha mind az arányokon, mind a receptben szereplő étcsokoládé mennyiségén radikális módosításokat hajtok végre.
Az eredmény igen tetszetős volt, látványosan Zsófia számára hozta el egy rövid pillanatra a mennyországot, mi kevésbe étcsokoládé-hívek kissé soknak éreztük a csokoládé-kérget.
Tiramisu a la Jamie (Ikeás pitetálra és 4 főre méretezve)
12 dkg babapiskóta
50 dkg mascarpone
7 dkg barnacukor
3 nagyobb tojás
1 kupica rum (az én esetemben a csodálatos Ron Zacapa)
10 dkg 70%-os étcsokoládé
3,5 dkg vaj
csipetnyi só
2 dl feketekávé (ehhez plusz cukor)
1 narancs héja
A tál alját ügyesen kimozaikozom a babapiskótákkal, majd a forró, édesített kávét óvatosan ráöntöm. Miután maradéktalanul magába szívta, megnyugszom és a gőzön lévő habüstben felolvasztom a csokoládét, vajjal és egy csipetnyi sóval. Ha felolvadt a csokoládé, akkor hozzákeverem a csodálatos rumomat, majd óvatosan ráöntöm a tésztára és egy spatulával finoman elosztom.
A tálamat félreteszem hűlni. A tojásokat kettéválasztom. A sárgáját hosszan (4-5 percig) habosra verem a cukorral, majd belekeverem a mascarpone-t és végezetül az egészen lazítok a tojások felvert habjával.
A krémet lazán a csokoládérétegre csorgatom, majd egy kis plusz étcsokoládéforgáccsal dekorálom és minimum 2 órára a hűtőbe teszem.







