Bailey’s krémes csokitorta

Edömér barátnőm idén is beelőzött.  Ez lassan 27 éve így megy. Ő már a krisztusi kor bölcsességének teljében tekint a világban, míg én még a 32 évesek éretlen módján töltöm a mindennapjaimat.

Persze az idő előrehalandtával már nem annyira vágyott sietni az idősebb után, mint mondjuk 6 évesen, amikor vonzott az egyre nagyobb és nagyobb szám, ami a koromat jelöli. Annyira bűvöletében éltünk a számoknak, hogy minden évben megemlékeztünk róla, hogy ketten együtt már milyen idősek is lennénk.

12-vel kezdtük, most 66-nál tartunk. Sic transit…

A bölcs korba lépés megünneplése végett egy remek kis tortát csináltam. Csak semmi fakszni, jó alapanyagok, kellő szimbiózis és kellemes alkoholos felhangok. Akkora sikere lett a tortának, hogy a maradékról Anna sutyiban le is ette a likőrrel ízesített krémet. A felelősségre vonáskor – lesunyt tekintettel – csak annyit tudott felhozni a mentségére, hogy nagyon ízlett neki. Nem csodálom. Nekünk is bejött.

Bailey’s krémes csokitorta

tészta:

3 majdnem túlérett banán

25 dkg rétesliszt

1 csomag sütőpor

2 ek holland kakaópor

15 dkg cukor

3 tojás

1 dl olvasztott vaj

krém:

50 dkg mascarpone

2-3 ek porcukor

1-2 ek holland kakaópor

igény szerinti Bailey’s coffee

A tojásokat a cukorral habosra keverem, hozzáadom a villával alaposan elnyomkodott banánt, a sütőporral elkevert lisztet és az olajat. Elkavarom, csipetnyi sót hintek bele és egy szilikon tortaformába öntöm.

180 fokon, tűpróbáig sütöm.

Amikor kész rácsra teszem. Amíg hűl, addig kikeverem a krémet. A likőrből annyit teszek, hogy nem lágyítsa el teljesen a krémet. A krémen a kakaóporral és a cukorral is lehet sűríteni, ha meglódulna a butélia a kezünkben.

A tortát fűrésszel kettőbe szelem. A krém 2/3-át betöltöm, majd a többit a ráhelyezett piskótalap tetejére kenem.

Ízlés szerint díszítem. Nálunk a lányok gyertyát szerettek volna a tortára, de 33 nem volt itthon, így aztán inkább a tortadara mellett döntöttek, mondván, hogy ebből csak van annyi, ahány éves az Edömér.