Ebéd a Marsról, avagy a tesztcsapat akcióba lép
A Nők ma, 5 és fél év után először szembesültek házhoz szállított ebéddel. A Marsbéli Boltnak hála azt hiszik, hogy ez egy tuti jó műfaj.
Mivel a Nőket a lakáshoz láncolja a légcsőhurut – amivel persze együtt jár, hogy nekem is gyakrabban kapar a torkom – így aztán hármasban teszteltük a naprendszer egy távoli bolygójáról idecsöppent finomságokat.
A Nők érezték a dolog jelentőségét. Nem csak ettek, hanem kóstoltak, sőt meg is fogalmazták egy-egy étellel kapcsolatban a pozitív és az esetleges negatív tapasztalataikat.
Elsőként a zöldséges savanyú káposzta levessel kötöttünk közelebbi ismertséget. Zsófi ezt nem kultiválta, de ő alapból kevéssé rajong a savanyú káposztáért. Bezzeg mi az Annával lelkesen vetettük bele magunkat a tejföllel gazdagított, füstölt hús kockákban bővelkedő télies levesbe. A vélelmezhetően borsikafűvel gazdagított leves nem volt túl savanyú és még meg sem nyomta gyomrunkat. Épp ezért akár egy fazékkal is meg bírtunk volna enni belőle.
A hibátlan és nagyon szerethető leves után áttértünk a főfogásokra. A hölgyek a penne all’arrabiata-t választották, én meg a csirke felsőcombbal barátkoztam, amihez hideg salátaként ettem a gorgonzolás körtés paszternákot.
A tészta már az első pillanatokban nyert a lányoknál. Az al dente-re főzött pennén nem tűnt el teljesen a ragu, de nem is hozta a magyar menzanormát. Azaz se édes, se tocsogós nem volt. Ellenben fűszeres, olaszos, úgy ahogy kell. Nekem egy leheletnyi só és egy csepp olíva hiányzott róla, de a tesztcsapatunk nagyobbik és mérvadóbb kétharmada hibátlannak ítélte.
Amíg Anna a kecskesajtok megrögzött imádója, addig Zsófit a hűtőből kikúszni készülő, válogatott nemespenészekkel gazdagított sajtok hozzák lázba, így aztán a sajtos körtés köretet vele is leteszteltettem. Jónak ítélte. Velem együtt. A csirke legjobb része került felhasználásra az ételhez, a gorgonzolás köret meg jó hátteret biztosított a grilles-füstös ízekkel gazdag húshoz.
Végezetül nekiláttunk a desszertnek. A görög citromos süti mindannyiunknak kicsit túl édesnek bizonyult. Pontosabban itt újabb szövetség alakult. Anna és én most egységfrontot alakítva jegyeztük meg, hogy finom, meg a meggyeket is jó sűrűn fel lehet fedezni a tésztában, csak az a szirup ne lenne ennyire édes. Bezzeg az édesszájúságáról híres múlőszőke nő ezzel nem értett egyet. Neki így volt tökéletes.
A hűtőben a vacsorához még várakozik egy adag májpástétom. Egyrészt totálisan jóllaktunk, másrészt azt gondolom, hogy a pástétom megérdemel egy adag frissen sült acma-t, így azt majd este teszteljük (és majd jól megírom az eredményt).
Azoknak ajánlanám a Marsbéli boltot, aki szívesen vinnék magukkal a saját főztjüket a munkahelyükre, vagy esetleg a kedvenc éttermükből rendelnének valami finomat. Házias és modern, jó minőségű, lelkesedéssel és szaktudással készített ételeket kínál a naprendszerünk legújabb kifőzdéje.







