Túrós csusza

Mert a túróról azért első és
legkézenfoghatóbb kedvencként a csusza jut eszembe. Világ
életemben nagy csuszarajongó voltam. A Nők régebben nem kedvelték
túlzottan, de a fotón látható példány nagyon fogukra való
volt.

A férjemnek meg csak az a baja, hogy
se pörkölt, se hallé nem keretezte. Hús nélkül meg mint tudjuk,
az ő univerzuma megszűnik működni… 

Túrós csusza 

50 dkg csuszatészta

50 dkg félzsíros túró

3 dl tejföl

egy darabka táblaszalonna

egy darabka húsos erdélyi szalonna

só 

A túrót összekeverem a tejföllel. A
szalonnákat felkockázom és elkezdem kisütni a zsírjukat.
Miközben sercegnek a pörcök, időnként leszűröm a zsírt, rá a
tejfölös túrómra. Mikor kész a pörc, akkor a nagyját, vagy az
egészet szintén beleforgatom a túróba, kóstolom, sózom. A
csuszatésztát sós vízben al dente megfőzöm. Jénait kerítek
(nagy téglalap alakút), belefektetek egy nagyobb adag tésztát, a
túró felét ráterítem, majd újabb adag tészta jön, a túró
másik fel és végül egy sor tészta. 200 fokon addig sütöm, amíg
egy kicsit megpöndörödik a tetején a csuszatészta és ropogós,
barnás színt kapnak a szélei.