Horiatiki

Örök és nagy szerelmem: Görögország. Nem csak a táj, az emberek, a fűszeres levegő, a bennem felbukkanó és mindent elfedő nyugalom az, ami vonz, hanem a konyha. Szeretem az egyszerű, ízes, egészséges ételeiket. Főképp a parasztsalátájukat. Így aztán a grillszezon kezdetétől számolva, egészen az őszi hűvösökig sokszor és sokféle verzióban kerül az asztalra. Szerencsére a nők nagyon kedvelik, Zsófi a paradicsomokra és a fetára utazik, Anna az olajbogyókat kergeti, mi meg összességében az egészért rajongunk.

Sajnos ez is mint olyan, bekerült a magyar konyhaművészet darálójába és évek óta olyan cizellált és ízetlen példányokkal hoz össze a sors, hogy inkább már nem is rendelek, hanem itthon készítem. Ángi site-ján láttam tavaly egy képekkel tarkított beszámolót, ahol pont úgy, abban az egyszerű nagyszerűségben szerepelt ez a saláta, hogy annak ki kell néznie.

Ehhez képes még az én salátám is túl sokszor találkozott a késsel.

S hogy mi kell egy jó Horiatikihez?

Sok olivabogyó, olivaolaj, feta (kemény, igen sós), érett paradicsom, kigyóuborka, tvpaprika, édes fehérhagyma. Mellé friss, olivában pirított kenyér.