Svájci kifli

Kérem alássan. Fél napom kompletten ráment a dologra, de megvan, megalkottam, sőt kávé mellé már meg is ettem.

És majdnem olyan.

Majdnem.

Persze csak akkor, ha a pókhálós emlékeim között őrzött tizenéves ízmorzsák nem valami idealizált csodára emlékeznek, hanem arra a ragadósan édes, abbahagyhatatlan valamire, amiért az ember akár egy intőt is hajlandó volt kockáztatni. Mert tízóraira dukált. Arról nem is beszélve, hogy mire délután végleg elszabadult az alma materből, már jó eséllyel, csak a süti hűlt helyével találta magát szemközt.

Svájci kifli

Tészta:

45 dkg finomliszt

5 dkg vaj

25 dkg cukor

2 dkg élesztő

csipet só

2 tojás sárgája

1-1 1/2 dl tej

Az alapanyagokat összedolgoztatom a kenyérsütőgéppel.

Továbbá:

25 dkg vaj

5 dkg liszt

A vajat összedolgozom a liszttel, lapos négyszögre alakítom és pihentetem egy órácskát a hűtőben.

A tésztát lisztes deszkára borítom, kinyújtom és a közepére fektetem a lisztes vajalakzatot. A tésztát alulról, felülről, jobbról, balról ráhajtogatom és újra nyújtom. Megint hajtogatom és hagyom egy darabig pihenni.

Elkészítem a tölteléket.

Töltelék:

10 dkg dió/mandula

6 dkg cukor

4 dkg mazsola

1 citrom reszelt héja

1 tk őrölt fahéj

2 csomag vaníliás cukor

1/2 dl víz

Úgy fél óra elteltével újfent nyújtok egyet a tésztámon, majd háromszögekre vágom, óvatosan megtöltöm, feltekerem és sütőpapíros tepsire fektetem. Fél órát hagyom pihenni, megkenem kikevert tojással, s közben felfűtöm a sütőt 185 fokra.

Amíg sülnek a kiflik, kikeverem a mázat.

Máz:

1 citrom leve

porcukor

A citromlébe annyi porcukrot keverek, amennyit felvesz.

A kisült példányokat megkenem házi baracklekvárral, majd lecsurgatom a mázzal.